2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától

– így szól hivatalosan a szerdán életbe lépő változás, azaz július 1-től több mint egymillió vállalkozás egymás közötti ügyletének a számlaadatait látja az adóhivatal.

A mostani döntés jól illeszkedik az Orbán-kormányok eddigi gazdaságfehérítő lépéseibe, mint például az online pénztárgépek vagy az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetése, amelyek mind azt a cél tűzték ki maguk elé, hogy hosszú évtizedek után véget vessenek annak a gyakorlatnak, hogy a cégek gyakran számla nélkül vagy nem valós értéken kiállított számlával trükköznek.

Sőt, a mostani változás nemcsak a cégeket érinti, mivel az adószámmal rendelkező szervezeteknek (pl. egy társasház vagy egy alapítvány), adószámmal rendelkező magánszemélyeknek szintén nyilatkozniuk kell az általuk kibocsátott számlákról. Az adóhatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatszolgáltatás alól az sem mentesül, akinek azért nincs magyar adószáma, mert korábban nem teljesítette bejelentési kötelezettségét.

hvg.hu

Annyi könnyebbség van, hogy a magánszemélyek számára kiállított számlákra nem vonatkoznak a július elsejétől életbe lépő szabályok, ám jövőre már ezeket – és a külföldi partnerek részére kiállítottakat - is bevonják a rendszerbe. Ennek megfelelően az olyan számlakiállítók, akik kizárólag külföldi adóalanynak értékesítenek terméket, nyújtanak szolgáltatást, egyelőre kimaradnak a kötelezettség alól. Ugyancsak nincs szükség a számlák adatközlésére, ha valaki online pénztárgépet használ és azon tud kiállítani számlát. (Ellenpéldaként a taxisokat említik, akik online csak a nyugtát tudja kibocsátani, számlát még papíron adnak, esetükben az ilyen számlákat regisztrálni kell a NAV rendszerében.)

Ugyanakkor a katásoknak már idén júliustól adatot kell szolgáltatniuk.  Az ő kötelezettségük akkor is fennáll, ha alanyi adómentességet választottak, vagyis nem számolnak fel és nem fizetnek áfát, és logikusan a tárgyi adómentes tevékenységeknél alkalmazott áfamentesség sem ad felmentést. Így adatot kell szolgáltatni például a magán-egészségügyi szolgáltatásról, de még az adómentes ingatlanértékesítésről is.

Bár többször felröppentek az ezzel kapcsolatos hírek, ám a mostani változással sem szűnik meg a nyugtaadás lehetősége, és a számlákat továbbra is ki lehet állítani számlatömbben, ha valakinek úgy kényelmesebb – az online adatszolgáltatást persze akkor sem ússza meg. Azoknak, akik jellemzően nem a számítógépüknél töltik ki a számlákat, segítséget nyújthatnak a mobilra is letölthető számlázószolgáltatások, ilyen applikációja a NAV-nak is van már.

MTI / Balázs Attila

Mindent látni fognak

Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy

július elseje utáni teljesítésekre már nem 15, hanem 8 napos határidővel kell kiállítani a számlát.

Egy új kötelezettség is megjelenik, hiszen július 1-jétől kötelező megjeleníteni a számlán a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámának – csoportazonosító számának – első nyolc számjegyét. Fontos változás az is, hogy amennyiben valaki kézi számlatömböt használ, akkor ha 500 ezer forintnál kevesebb a számlán szereplő áthárított áfa összege, akkor az eddigi öt helyett négy napja lesz a vállalkozásoknak az adatszolgáltatásra. Ha a számlában az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja az 500 ezer forintot, akkor ezt legkésőbb a számlakibocsátást követő naptári napon kell megtenni.

A kézi számlázóknak a bizonylat adatait az Online Számla rendszer erre kialakított felületén kell manuálisan rögzíteniük. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kézi számlát használóknak kétszer kell minden adatot rögzíteniük, ami nemcsak a hibalehetőséget, hanem az adminisztrációval töltött időt is jelentősen megnövelheti, így a NAV joggal bízhat abban, hogy a mostani változásnak köszönhetően visszaszorul a kézi számlázás. Online számlázóprogram esetében ugyanis egyből megjelenik az adat a NAV-nál, itt lényegében annyi tennivalója van az adózónak, hogy az általa használt számlázóprogramot kösse össze a NAV Online Számla rendszerével. Mindez azt is jelenti, hogy aki eddig nem tette, annak muszáj lesz regisztrálnia a rendszerbe július elsejéig.

Ezt hogyan tehetjük meg? A regisztráció során egy felhasználót és egy technikai felhasználót is regisztrálni kell, ha pedig valaki a számlát is online állítja ki – ami nyilván praktikus –, akkor a számlázóprogramban is regisztrálnia kell a technikai felhasználót. Sőt, nincs ez másként akkor sem, ha valaki a NAV saját számlázóprogramját (Online Számlázó) használná, ezeket a lépéseket ott is végre kell hajtania.

Ilyenkor az egyetlen vigasz az, hogy a regisztráció, ha nem is villámgyorsan, de azért működik még a határidő előtti rohamban is. Hétfőn, azaz két nappal az új rendszer indulása előtt az Index arról számolt be, hogy akadozott a rendszer, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy jó magyar szokás szerint mindenki az utolsó pillanatra hagyta a regisztrációt. Így tettünk mi is, de mi – még ha nem is villámgyorsan – sikerrel jártunk. (A NAV alapesetben fél órát ad a néhány perces folyamatra.)

Nem világos azonban, hogy miért van szükség ennyire bonyolult regisztrálgatásra, hiszen a vállalkozók már jó ideje kötelezettek arra, hogy egyéb ügyeiket az ügyfélkapun keresztül intézzék – innen indul az Online Számla regisztrációja is –, vagyis inkább ennek a megerősített biztonságára lenne szükség az adatok miatt, de egy egyszemélyes mikrovállalkozás esetében a három azonosító túlzásnak tűnik (pláne, hogy még van ugye egy adószáma és ezen kívül egy adóazonosítója is minden érintettnek). Az mindenesetre vigasztalhatja azokat, akiknek pár ősz hajszálat okozott a folyamat, hogy a végén legalább a hatóság arra használja fel a teljes körű adatállományt, hogy segítse a vállalkozásokat az adóbevallás elkészítésében – legalábbis ez az ígéret a kormány részéről.

A kezdeti kényelmetlenségekért cserébe a vállalkozások sem járnak rosszul, ha összekötik rendszerüket a NAV-éval, hiszen az adóbevallás elkészítésén túl is lehetnek előnyei a rendszernek: például a számla kitöltésekor automatikusan betöltődnek a vevő adatai, csökken a hibalehetőség, mivel a rendszer jelezz, ha valamit rosszul töltenek ki, de lehet kérni automatikus fizetési felszólítást is. A másik részről pedig a NAV sokkal jobban rálát a vállalkozások forgalmával, amivel könnyebben ki tudja szűrni az adócsaló cégeket – ezt pedig minden, tisztességesen dolgozó vállalkozásnak érdeke.  

hvg.hu

Sok cégnek fogalma sincs, mi jön

Az átállás sok cégnél nem lesz egyszerű, hiszen egy nemrég készített kutatásból kiderül, hogy a kisvállalkozások kétharmada még mindig a kézi számlatömböt részesíti előnyben, és alig egyötödük az, amely él a telepíthető számlaprogramok lehetőségével. Sőt, tízből négy vállalkozó a mai napig kinyomtatva adja át vagy postázza vevőinek az online számlázóban kiállított számláit.

Érdekesség az is, hogy bár a kutatás kifejezetten a júliusi változások miatt készült, a kizárólag kézi számlatömböt használók több mint fele úgy nyilatkozott, nem is tervezi bevezetni a vállalkozás mindennapjaiba az online számlázást a következő fél évben. Magyarán nincsenek tisztában a szabályozással, így félő, hogy sokan nem fogják betartani az új előírásokat.

Nekik annyi szerencséjük van, hogy a koronavírus-járvány miatt az adóhatóság megígérte: szeptember 30-ig nem fogja szankcionálni a nem teljesítőket – ezzel azonban csak azok élhetnek, akik már regisztráltak az Online Számla rendszerbe.