A magyar baromfiágazat harmada bedőlhet – kongatta meg a vészharangot a hvg.hu-nak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Pedig látszólag az élelmiszeripar a nyertese a mostani válságnak, hiszen a koronavírus-járvány kitörését övező pánikvásárlásokkal először alig tudták tartani a lépést az élelmiszergyártók. Ez azonban csupán az érem egyik oldala volt. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentősen támaszkodik ugyanis az éttermek, céges konyhák megrendeléseire és a cateringre – ezeknek a kiesése pedig nem kompenzálta kellő mértékben az, hogy egy ideig valamennyivel több élelmiszert vásároltak a fogyasztók.

A termények beértek, a teheneket fejni kell – a mezőgazdaságban nem tudják leállítani a gyártósort, ha éppen nincsen valamire kereslet.

A magyar baromfiágazat is azzal küzd, hogy a márciusi vásárlási láz óta drasztikusan visszaesett a kereslet, ám az állatokkal valamit kezdeni kell. Csorbai Attila arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy a magyarországi cégek már jelentős veszteséggel működnek. A szakember kiemelte: a cégeket az is sújtja, hogy nemcsak Magyarországon, de hirtelen egész Európában túltermelés alakult ki, így az itt keletkező feleslegre sincs vevő külföldön. A piac zsugorodása miatt a fagyasztott termékeket készletezik, ezzel pedig legfeljebb a hűtőházak járnak jól, a feldolgozók nem. Most ott tartanak, hogy 24 ezer tonna baromfi van hűtőben, ennek az értéke 20 milliárd forint.

Képünk illusztráció

Reviczky Zsolt

„Hetente 1000-1200 tonnával nő a fagyasztott készlet” – mondta Csorbai, aki szerint közel vannak már ahhoz, hogy megteljenek. Ha pedig ez megtörténik, a vágóhidak is leállhatnak, ez pedig a termelőket hozná nehéz helyzetbe. Első körben a termelést csökkenteni kell, ehhez szükség lehet a szülőpárok kivágására, a keltetőtojások megsemmisítésére. Ez utóbbiból 10-12 milliót kellene megsemmisíteni, ha hatvan forintjával számolják darabját, akkor ennek költsége nagyjából 600 millió forint lenne.

A víziszárnyasoknál még inkább drámai a helyzet, itt ugyanis a madárinfluenza is tarol. A múlt hétig már 4,5 millió víziszárnyast kellett leölni a madárinfluenza miatt, a Baromfi Termék Tanács elnöke a hatóságoktól azt az információt kapta, hogy a járvány még nem állt meg, elképzelhető, hogy a 2016-os madárinfluenza idején elszenvedett kár kétszerese is lehet az idei tombolás vége, ami megközelítheti a 20 milliárd forintot.

Világprobléma

A termelők és a feldolgozók világszerte súlyos gondokkal szembesülnek. Az Egyesült Államokban az éttermek, hotelek és iskolák bezárása miatt a gazdák a terményük, termékeik több mint felét nem tudják eladni, ezért több millió tonnányi árut kénytelenek veszni hagyni. A nemzeti fenntartható mezőgazdálkodás koalíció (NSAC) becslése alapján csak március és május között több mint 1,3 milliárd dolláros kár érte az amerikai farmereket.

Az amerikai tejtermelők szervezetének becslése szerint a farmerek naponta közel 14 millió liternyi tejet önthetnek ki, a teheneket ugyanis naponta többször fejni kell – akár van vevő, akár nincs. Egyetlen tojásüzem is 750 ezer tojást semmisít meg minden héten. A The New York Times számolt be arról, hogy Wisconsinban és Ohióban a gazdák több ezer liter tejet kénytelenek a szennyvízbe önteni, egy idahói farmer pedig félmillió tonna hagymát ásott vissza a földbe. De a traktorok és a gépek Amerika-szerte forgatják vissza a megtermelt zöldségeket a bab-, illetve káposztaültetvényeken is.

AFP / ARIANA DREHSLER

Ennél is nagyobb a probléma az állattenyésztésnél, amely tragikus csapdahelyzetbe került. Miután kiderült, hogy a feldolgozóüzemek és vágóhidak a járvány gócpontjainak számítanak, előbb a bezárásukról döntöttek, majd Donald Trump a nemzet élelmiszer-ellátása érdekében az újranyitásukról. A bezárás azonban elsősorban nem az ellátás miatt jelentett problémát: 10 millió baromfit és több millió sertést selejteznek ki a hűtőkapacitások szűkössége miatt.

A francia sajt sem kell

A friss élelmiszereket tároló raktárak Európa-szerte is elérték a kapacitásuk végét és megteltek. A BBC számolt be arról, hogy a holland halászok fele már nem hajózik ki a tengerre, ugyanis a gyenge kereslet miatt annyira leesett a friss hal ára, hogy egyszerűen nem éri meg nekik. Abbahagyták a munkát, és inkább a hajóikat újítják fel. Az Északi-tengerből fogott halak, így a nyelv-, a lepényhal és más egzotikus halak ára olyan alacsony, amire még nem volt példa. A világjárvány előtt a nyelvhal ára 14 euró volt kilogrammonként – most viszont csak 8 eurót kapnak érte.

Franciaországban 150 ezer tonna jó minőségű sajttól szabadultak meg, ugyanis nem tudták eladni a farmerek. Csak a múlt héten 1500 tonnát semmisítettek meg. Egy elzászi sajtkészítő, Florent Haxaire – egyben a helyi termelők érdekvédelmi szervezetének a vezetője – arról beszélt a BBC-nek, hogy a fogyasztók számára jelenleg a legfontosabb az eltarthatóság, nem a magas minőség, márpedig az általuk készített lágy munster sajt különlegességét az adja, hogy olyan tehenek tejéből készítik, amelyek gyógy- és fűszernövényeket legelnek, és frissen érdemes fogyasztani.

AFP / PASCAL GUYOT

Belgiumban mostanra már hegyeket építenek az el nem adott burgonyából: több mint 750 ezer tonna áll a raktárakban az egyik leghíresebb belga specialitás, az olajban sült krumpli alapanyagából. Ezeket a terményeket eredetileg éttermekbe szállították volna, vagy külföldön adták volna el. Néhány burgonyatermesztő hajléktalanok étkeztetésére ajánlja fel a feleslegessé vált burgonyát, a belga burgonyatermesztők szövetsége, a Belgaprom pedig arra szólította fel a belgákat, hogy egyenek kétszer annyit, legalább heti kétszer sült krumplit.

Az Európai Bizottság rendkívüli intézkedésekkel igyekszik reagálni a helyzetre: az elmúlt hetekben a brüsszeli testület támogatási programokat indított a sajtok és más tejtermékek, a zöldség-gyümölcsök, borok, a burgonya, több hústermék magántárolásának finanszírozására – a kérdés az, mikor fogy el a hűtőkapacitás, és mit lehet tenni azokban az ágazatokban, ahol ez sem segítség.

Eltűntek a munkások

A brit tejtermelők is bajban vannak és kormányzati segítségre várnak, ugyanis hetente 5 millió liter tejet nem tudnak eladni a gazdákat tömörítő szövetség számításai szerint. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy az utazási korlátozások miatt a mezőgazdaságban dolgozó kelet-európai idénymunkások mindössze harmada érkezett a szigetországba, ami súlyos problémákat okoz a betakarítás előtt áll termelőknél.

Németország is kénytelen volt engedni, hogy a korlátozások ellenére beutazzanak a lengyel és a román vendégmunkások, akikre nagyban támaszkodnak az eper- és spárgaültetvényeken az aktuális tavaszi aratás időszakában. A BBC-nek nyilatkozó német termelő is a szokásos munkások számának felével dolgozik jelenleg – a koronavírus-járvány miatt pedig az elültetett spárga felét sem tudták beszüretelni.

AFP / ABDESSLAM MIRDASS

A vendégmunkások hiánya Magyarországon is súlyos gondokat okozott a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Nem véletlen, hogy a külügyi tárca komoly tárgyalássorozatot indított a határzárak bevezetése után, hogy a határmenti ingázók kapjanak felmentést a tilalmak alól, emellett a kötelező karantén alól is felmentették a vendégmunkásokat.