A fekete péntek – eredeti, angol nevén Black Friday – a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, hagyományosan a karácsonyi bevásárlás kezdete. Magyarországon öt éve jelent meg először az internetes kereskedelemben. Az akcióhoz később boltok, üzletek, plázák is csatlakoztak. Idén pedig már autósok, fodrászok hirdetéseit is látni. A GKI Digital és az Árukereső.hu közös Online Kiskereskedelmi Indexe szerint idén

• több, mint 1 millió rendelés érkezhet a webáruházakhoz,
• ezek összértéke meghaladhatja a 40 milliárd forintot,
• egy ember átlagosan 41 ezer forintot költhet.

MTI / Balázs Attila

Ahogyan korábban, valószínűleg idén is a legtöbben

• ruhát,
• játékot,
• szépségápolási termékeket,
• könyvet,
• elektronikai cikkeket,
• háztartási berendezéseket vesznek a fekete pénteken.

A nagybevásárlás napja idén november 23-ra esik. Egy felmérés szerint a magyarok 40 százaléka vásárolt már valamit ezen a napon, általában a karácsonyi ajándékokat szerzik be ilyenkor az emberek. Érdekesség, hogy idén már jachtot is ígérnek akciósan. Tavaly

• a ruhaboltokban kétszer annyi nő költött, mint férfi,
• elektronikai termékeket feleannyi nő vásárolt, mint férfi,
• a legalacsonyabb összeg, amit egy sportboltban kifizettek, 1 forint volt,
• a legtöbb pénzt, 2 millió forintot egy autókölcsönzőben hagyták,
• a legtöbb vásárlás a fővárosban volt, a második Szeged, harmadik Debrecen lett.

Kik a tipikus Black Friday vásárlók?

A teljes magyar lakosság 40 százaléka élt már legalább egyszer a Black Fridayen meghirdetett akcióval. A fekete péntek jellemzően a

• 30 év alattiakat,
• a városban élőket,
• a magasabb jövedelműeket,
• a gyerekeseket hozza lázba.

Egy másik felmérés szerint az emberek több mint fele tartja azt a fekete péntekről, hogy az nem más, mint a megtévesztő ajánlatok és a felesleges kiadások „ünnepe”. Ugyanebből a felmérésből derült ki az is, hogy azok, akik korábban vásároltak már ezen a napon, jellemzően tapasztaltak már valamilyen kellemetlenséget. A legtöbben arra panaszkodtak, hogy

• már nem lehetett kapni a terméket,
• később jöttek rá, máshol olcsóbban tudtak volna vásárolni,
• kifutottak az időből, és mire vettek volna valamit, véget ért az akció.

Az is előfordul ilyenkor, hogy a vevők orra elől viszik el az árut. A fogyasztóvédelemmel foglalkozó vállalkozás, a CP Contact szedte össze, mi minden számít tisztességtelen akciónak.

AFP / Oli Scarff

Ha kifogy az akciós készlet:

Hiába írja ki a hirdető, hogy az ajánlat a készlet erejéig tart, ha az akciót egy adott (teljes) napra – például fekete péntekre – hirdette meg. Ilyen esetekben

a nap során várható teljes igényt ki kell tudnia elégíteni.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerkesztőségünknek küldött beszámolója szerint is a legtöbb panasz azért érkezik a hivatalhoz, mert a promócióban szereplő termékekből nincs elég, ezért hamar elfogynak. Erre tekintettel ítélte jogsértőnek a GVH a Media Markt 2015-ös adventi bronz hétvégi promócióját, és szabott ki 100 millió forintos bírságot, és állapított meg jogsértést a Penny Market ügyében. Utóbbinál kiderült, hogy több esetben a fogyasztóknak a boltokban többet kellett fizetniük az akciós újságban, a plakátokon vagy a nyomtatott sajtóban meghirdetett akciós áraknál. Egyes üzletek adott esetben önkényesen kezdhették, illetve fejezhették be a meghirdetett akciós árak alkalmazását.

Szintén 100 milliós bírságot szabott ki a hatóság 2012-ben a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. akciója miatt. Igaz, itt nem csak azt kifogásolta a GVH, hogy a cég számos lapban hirdetett érméiről azt állította, hogy kedvezményes áron és korlátozott mennyiségben elérhetők, de azt is, hogy olyan színben tüntette fel magát és a terméket, mintha az hivatalos állami pénzverde készítette és bocsátotta volna ki.

Ha fiktív az akció:

Előfordul, hogy a kereskedők több százezres spórolást ígérnek, valójában azonban fiktív akciókkal csábítják a vásárlókat. Az üzlet ilyenkor olyan eredeti árat jelenít meg áthúzva, amit valójában sosem alkalmazott, vagy csupán a látszat kedvéért drágította meg a terméket az akció előtti napokban. A cég arra figyelmeztet, hogy több tízmillió forintos bírságot kockáztat az a kereskedő, aki nem tudja igazolni több hétre visszamenőleg, hogy az eredeti (áthúzott) ára valós volt.

A hvg.hu éppen egy évvel ezelőtt egy termék árváltozásain keresztül mutatta be a trükköt. Egy tévékészülék árait követtük. Az LG 49 colos LED tévéjét tavaly, év elején még 250 ezer forintért lehetett megvásárolni az Árukereső weboldalán regisztrált üzleteknél; a minimális és az átlagos ár is ezen a szinten mozgott. Nyárra azonban 180 ezer forint körülre zuhant vissza az átlagár, míg a minimum valahol 150-160 ezer körül volt, és innen nem is mozdult el. A fekete péntekre készülődve azonban találtunk olyan üzletet, amely októberi hírlevelében a 177 ezer 900 forintos ár mellett azt jelezte: a termék 32 százalékos kedvezménnyel kapható az „eredeti”, 264 900 forintos árhoz képest. A trükk nem egyedi: hasonló ármozgást több terméknél is találtunk.

AFP / Stan Honda

A Gazdasági Versenyhivatal is arra figyelmeztet, hogy

jogsértést valósít meg a vállalkozás, ha ténylegesen nem az általa meghirdetett akciós áron, hanem annál drágábban értékesíti az adott terméket.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat akkor is megvalósul, ha a vállalkozás ugyan az akciós árnak megfelelően árulja a portékáit, de a fogyasztó mégsem jut az elvárt megtakarításhoz, mert a cég valójában korábban sem alkalmazta a régi árként megjelölt magasabb árat.

Ha kevés terméket vonnak be az általánosnak hirdetett akcióba:

Szintén gyakori eset, hogy egy üzletben magas, akár 70-80 százalékos kedvezményt hirdető feliratokkal találkozunk, ám a jelentős árleszállítás csak a készlet egy kisebb részére vonatkozik, a többi terméket jobbára 10-20 százalékkal olcsóbban lehet megvenni. A versenyhivatal kimondta, ha a fogyasztókat a magas kedvezményekkel csábítják vásárlásra, akkor a készlet legalább 20 százalékát a legmagasabb reklámozott kedvezménnyel kell hirdetni.

Ha az akciós termékre nincs garancia:

A kereskedőnek minden újonnan eladott termékre kötelező szavatosságot vállalnia, a jogszabály szerint legalább 2 évig. Ha az áru jótállásra kötelezett, 1 év jótállás is jár hozzá. Ez akkor is érvényes, ha a terméket az eredeti ár töredékéért vesszük, vagyis nincsen az a raktáron maradt termék, amire ne járna szavatosság vagy adott esetben jótállás.

Nemcsak az ár számít

Az ígérgetési versenyt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sem nézi tétlenül. A hatóság nemrégiben versenyfelügyeleti eljárást indított a webáruházat üzemeltető Alza.hu Kft.-vel szemben, mert „a vállalkozás Black Friday akciója megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát”. Reklámjaiban ugyanis azt a benyomást keltette a fogyasztókban, hogy ha fekete pénteken vásárolnak, akár 80 százalékos kedvezményre is szert tehetnek. Az Alza vállalkozáscsoport később közleményben válaszolt a GVH-nak, amelyben azt írták, tisztességes üzletpolitikára törekednek, és kiemelt fontosságú számukra a fogyasztóvédelmi szabályok betartása.

AFP / Mark Ralston

A kereskedők azt ígérik, a megrendelések 70 százaléka 5 napon belül a vásárlóknál lesz, és minden megrendelést 14 napon belül teljesíteni tudnak. Egyúttal azt kérik, a karácsonyi ajándékokat legkésőbb december 17-ig mindenki rendelje meg, hogy időben megérkezzen. Szerintük célszerű személyesen vagy valamelyik csomagponton átvenni a terméket, félő ugyanis, hogy a futárok idén sem bírják majd a terhelést.