Spekulatív, ráadásul ellenőrizhetetlen piacot próbál megregulázni az Európai Értékpapír-felügyelet (ESMA): az úgynevezett lakossági különbözeti ügyleteknél korlátozza a tőkeáttételt a szervezet. Ezek az ügyletek a legkockázatosabb tőkepiaci termékek közé számítanak, amelyekkel nagy nyereségre lehet szert tenni, de nagyon sokat lehet bukni is. Ilyenkor valamilyen deviza, részvény, index vagy más értékpapír mozgására fogadnak a befektetők, és ehhez vásárolni sem kell, de legalábbis elég az érték töredékét megfizetni.

A gond az, hogy a brókercégeket jórészt valamelyik adóparadicsomban jegyezték be, és így ellenőrizetlenül és jogosulatlanul működnek – ilyen cégekre a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen felhívja a figyelmet. Nem sokkal jobb azonban a helyzet az EU-ban – főleg Cipruson – bejegyzett cégeknél is, ezek ugyanis engedéllyel működnek ugyan, ám a magyar jegybank nem felügyelheti őket. És a panaszokat sem tudja kezelni: amikor például 2016-ban problémák soráról szerzett tudomást a ciprusi IronFX Global Ltd-del kapcsolatban, nem tehetett mást, mint hogy a helyi felügyelethez irányította a magyar befektetőket is.

Egy korábbi jegybanki vizsgálat szerint mintegy 1400 ilyen társaság szolgáltatása érhető el, a spekulánsok több mint 40 milliárd forintot tartanak letétben az ilyen típusú ügyletekhez. A kockázatot mutatja, hogy amikor 2015 januárjában a svájci jegybank hirtelen elengedte a frank árfolyamát, a magyar befektetési vállalkozások ügyfelei egyetlen nap alatt 11 milliárd forint veszteséget szenvedtek el. Ám piaci turbulenciák nélkül is túlzott kockázatot jelentenek ezek az ügyletek - részletek az e heti HVG-ben.

HVG