A magyar idősek összjövedelmének csak 8,5 százaléka származik munkából. A munkából származó bevétel a legfontosabb Mexikóban, ott a 65 év fölöttiek pénzének 57 százaléka ebből származik. De 30 százalék fölött van a munkából származó jövedelem például Chilében, Izraelben, Japánban, Koreában és az USA-ban- írja összegzésében a Zoom.hu.

Magyarország egy másik mutatóban is az élen végzett az OECD-országok közt: az állam itt von el a második legtöbbet a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól a nyugdíjak fedezésére. Magyarországon a (2016-os állapot szerint) a munkáltatói és a munkavállalói járulékot együtt nézve az állam egy átlagos munkavállaló után kifizetett pénz bő 30 százalékát beszedte. Ennél csak az olasz állam vett el többet, 33 százalékot. Egyetlen másik OECD-tagnál sem volt az elvonás 26 százalék fölött.

A társadalom elöregedése is gond, egyre több idős jut egyre kevesebb munkavállaló korú emberre, vagyis az állami nyugdíjrendszereknek egyre kevesebb munkavállalótól elvont pénzből egyre több idős nyugdíját kell fedezniük. Az elmúlt években számos OECD-ország emelte a nyugdíj-korhatárt, illetve tervez további korhatáremelést. A korhatár emelésével két legyet lehet ütni egy csapásra: az emberek tovább maradnak munkában, így tovább fizetnek be a közösbe, és később kezdenek el kivenni belőle.

A korhatár emelését nemcsak a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága indokolja, hanem a várható élettartam emelkedése is. Az OECD átlagában jelenleg a 65 éves nők még 21 évre számíthatnak haláluk előtt, a férfiak még 18-ra. A 2060-as évekre ez a nők esetében várhatóan már 25 év lesz, míg a férfiaknál 23. Magyarország ebben a tekintetben legutolsó az OECD-ben, jelenleg a 65 éves magyar nők csak 18,6 évre számíthatnak (2060-ra ez 22,3-ra emelkedhet), a férfiak pedig csak 14,8 évre (2060-ra ez 18,3-ra emelkedhet).