Adómentes?

A cafeteria lényege éppen az lenne, hogy pénz helyett egy meghatározott célra felhasználható juttatást kapunk, netán egy (hosszabb távú) megtakarításhoz járul hozzá a munkáltató, ennek ösztönzésére pedig jóval alacsonyabbak a közterhek. A valóságban azért ez nincs már így.

Adómentesen csupán két juttatás (utalvány) adható, ráadásul ezek közül is csak az egyiknek nincs felső összeghatára. Ez a sporteseményekre szóló belépő. A kulturális utalvány után sem kell közterheket fizetni, ebből azonban egy évben csupán 50 ezer forintot kaphatnak a dolgozók.

Adómentes ugyanakkor néhány hozzájárulás. Például meghatározott szabályok szerint a cég beszállhat dolgozója albérleti díjába. Ennek az összege 2018-tól havonta akár 82 600 forint lehet adómentesen. Nem kell adót fizetni a Diákhitel törlesztőjéhez való hozzájárulás után sem, de itt is van felső határ: a minimálbér ötöde, vagyis 27 600 forint. A bölcsődei és az óvodai díjhoz való hozzájárulás is adómentes és ezeket az összegeket a teljes keretbe sem kell beleszámítani.

Nem lehet pénz?

Amikor 2016-ban az Európai Bíróság a magyar cafeteriarendszer egy fontos elemét (az állami kibocsátó adóterhe alacsonyabb volt a többiekénél) elkaszálta, a kormányfő első felindulásában arról beszélt: megszüntetik a rendszert, a munkáltatók pedig adjanak inkább pénzt a dolgozóiknak.

A régi rendszer maradt ugyan, a pénzbeli juttatás azonban a részévé vált. Egészen pontosan béren kívüli juttatásként adható legfeljebb évente százezer forint készpénz úgy, hogy – a kategória másik eleméhez, a Széchenyi Pihenő Kártyához hasonlóan – utána a bérnél kisebb, 34,22 százalékos közterhet fizetnek a munkáltatók. Ez az összeg nem része sem a nyugdíjalapnak, de a táppénzbe sem számítódik bele.

Pénzt korábban is kérhettek a dolgozók, ám ezzel nem nyertek semmit, hiszen épp úgy adóztunk utána, mintha a fizetésük lett volna.

Kötelező adni?

Ez nem így van. A cafeteria egy olyan lehetőség, amely a cégek adóterheit csökkentheti – mellesleg fellendíthet néhány érintett ágazatot is –, de minden cég dönthet úgy, hogy azt a pénzt inkább bérre szánja. Még akkor is, ha ugyanakkora összegből kevesebb jut végül a dolgozónak.

ORFK / H. Szabó Sándor

Így tehát minimális összege sincs a juttatásoknak és hozzájárulásoknak, egy cég dönthet úgy is, hogy jóval alacsonyabb keretet biztosít a munkavállalóknak, és azt is meghatározhatja, milyen elemekből választhatnak.

Betiltotta az Európai Bíróság?

A luxemburgi központú bíróság azt vizsgálta, megfelel-e az uniós jogszabályoknak, hogy egyes kibocsátók jóval kedvezőbb feltételekkel hozhatnak forgalomba ki étkezési utalványokat, mint mások. A 2016 elején meghozott ítélet borítékolható volt: nem.

A bíróság azonban ezt a diszkriminációt, nem pedig a rendszert tiltotta be. Az Országgyűlés pedig cserébe azt jelentősen átalakította, és két formára választotta szét a cafeteriaelemeket. A béren kívüli juttatások körébe csak a SZÉP-kártya és új elemként a készpénz került, az összes többi juttatás pedig az úgynevezett egyes meghatározott juttatásként adható, ez után az adóteher idén 40,71 százalék.

Nincs felső határa?

Ez csak félig igaz. Van egy plafon: a közszférában évente összesen 200 ezer forint adható a béren kívüli juttatásokból, a versenyszférában pedig 450 ezer forint.

Egyes elemeknél is van felső határ: készpénzből 100 ezer forintot lehet adni, a szálláshely szolgáltatásból 225 ezer forint kerülhet a SZÉP-kártya megfelelő zsebébe, vendéglátásra (meleg étel) 150 ezer forint, szabadidős célokra pedig 75 ezer forint juthat.

Az éves összkeretbe azonban több elemet nem kell beszámítani. Ilyen például az óvodai díjhoz vagy a lakbérhez kínált támogatás. Ezeknél külön szabályok határozzák meg azt, mekkora összeget kínálhat a munkáltató kedvező feltételekkel. Vagyis természetesen ennél többet is adhat a munkáltató, de az már bérnek minősül, és ennek megfelelően kell adózni utána.

Egyszerű a rendszer?

Az eddigiekből is látszik talán, hogy egyáltalán nem erről van szó, nem elég, hogy többféle az adóteher, de ráadásul évről évre változik az egyes elemekre rakódó közterhek aránya. És a felső határ összege is.

Idén a legnagyobb változást egyébként a szociális hozzájárulás 2,5 százalékpontos csökkenése jelentette, emiatt lett kevesebb több juttatás adóterhe.

Egyre szűkülnek a lehetőségek?

Ez csak annyiban igaz, hogy a növekvő adóteher miatt már nem annyira éri meg ezt választani a munkáltatóknak. A rendszerbe azonban évről évre újabb elemek kerülnek be. Tavaly ilyen volt az albérlettámogatás, 2018-ban pedig a hozzájárulási lehetőség a Diákhitel törlesztőjéhez.