Sokszor elhangzott a gazdasági válság kirobbanása óta, hogy a krízis kevésbé viseli majd meg az alapvetően defenzív gyógyszeripart, hiszen a szektor termékei iránt recesszióban sem esik vissza a kereslet. Ennek megfelelően az ágazat tőzsdén is jegyzett cégei rendszerint felülteljesítenek az átlaghoz képest, a befektetők kockázatkerülő magatartását azonban ők is megérzik. 

Az iparág erejét mutatja, hogy miközben a 350 céget tömörítő londoni FTSE-350 mutató 30 százalékot esett az elmúlt 12 hónapban, az indexben szereplő gyógyszeripari vállatok értéke átlagosan10 százalékkal emelkedett ez alatt az idő alatt. Ha azonban az elmúlt egy év legmagasabb értékéhez viszonyítjuk a változást, akkor már az FTSE-350 pharmaceuticals & biotechnology indexnél is jó 20 százalékos csökkenést figyelhetünk meg.

Azaz, ha az átlagosnál kevesebbet is vesztettek értékükből a gyógyszeripari papírok, emelkedő trendjük megtört, s tavaly nyár óta olcsóbbak lettek. A relatíve alacsony árak pedig megteremtették a lehetőségét az ágazat konszolidációjának. A ’90-es évek végén, 2000-es évek elején a szektorban már volt egy nagy összeolvadási-, felvásárlási hullám, ami azonban az elmúlt években megszakadt, s bár kísérletek voltak az elmúlt években is globális szinten nagy összeolvadásokra nem igen volt példa. 

Pedig szakértők többször hangoztatták, hogy a szektornak további koncentrációra lenne szüksége, ennek lehetőségét pedig a válság úgy fest megteremtette. A gyógyszeripari vállalatok többsége ugyanis nagy készpénzállományon ül, s mivel biztonságos szektornak tekintik őket a hitelezők is, a jelenlegi helyzetben is relatíve könnyen jutnak külső forráshoz.

A bronzérmes

Az év eleje óta három olyan akvizíciót jelentettek be a világ vezető gyógyszeripari cégei, amelyek az ágazat történetében is előkelő helyen állnak a felvásárlások rangsorában. Az első fecske a globális piacvezető amerikai Pfizer volt, amely január végén közölte, hogy a gyógyszeripar egyik legnagyobb értékű tranzakciója keretében megvásárolja a szintén amerikai Wyeth-tet. 

A Pfizer részvényenként valamivel több, mint 50 dollárt fizet versenytársáért – ami 30 százalékos felárat jelent a néhány nappal korábbi részvényárfolyamhoz képest – azaz összesen, mintegy 68 milliárd dollárt költ az akvizícióra.

A 10 legnagyobb gyógyszeripari akvizíció

A Pfizer azonban az elég magas felárral sem csinált rossz ügyletet, a Wyeth részvényei ugyanis tavaly nyáron már jártak 50 dollár közelében, így akkor egy hasonló ajánlattal nem biztos, hogy sikert ért volna el a konkurens. Novemberre azonban a papírok ára 30 dollárra esett vissza, ami megteremtette a kedvező feltételek melletti akvizíció lehetőségét. 

A 68 milliárdos összértékkel egyébként ez a felvásárlás lehet a gyógyszeripar történetének harmadik legnagyobb M&A (mergers and aqusitions) ügylete a Pfizer-Lambert tranzakció és a Glaxo Wellcome - SmithKline Beecham fúzió után.

A Pfizer a vételárat készpénzben és részvényekben egyenlíti ki: a megállapodás szerint minden Wyeth papírért 33 dollárt és 0,985 Pfizer részvényt adnak. A világ vezető gyógyszergyártójának pénzügyi erejét mutatja, hogy a cash rész körülbelül felét „saját zsebből fizeti”, s csak a maradék 22,5 milliárd dollár finanszírozásához vett fel bankhitelt.

Lépéskényszerben a versenytársak

A Pfizer giga-ügylete miatt ugyanakkor lépéskényszerben kerültek a versenytársak is hiszen a Wyeth-felvásárlás eredményeként nyomasztóvá vált volna a már amúgy is piacvezető cég fölénye. Nem véletlen tehát, hogy alig egy hónap múlva jött a Merck bejelentése: az amerikai gyártó 41,2 milliárd dollárért vásárolja fel hazai és nemzetközi riválisát, a Schering-Plough Corporation-t. 

A Schering-Plough részvényesei 23,61 dollárt kapnak részvényenként, ami 34 százalékos prémiumot jelent a papírok előző heti záróárához és 44 százalékot az 30 napos átlagos tőzsdei értékhez képest.  Hosszabb távon nézve azonban hasonló a helyzet, mint a Pfizer-Wyeth ügyletnél: tavaly nyáron ugyanis jártak már ilyen magasságokban a Schering-Plough papírok, amelyek július elején 22 dollár fölött tetőztek.

A Merck egyébkén hasonlóan egyenlíti ki a számlát, mint a Pfizer: minden Schering-Plough papír 0,5767 darab részvényt ér az új cégben, amit darabonként 10,5 dollár készpénzzel fejelnek meg. Az amerikai gyártó saját tartalékából fizet 9,8 milliárd dollárt, a fennmaradó 8,5 milliárdot a JPMorgan Chase finanszírozza.

Európa sem marad ki

Azt, hogy a konszolidációs folyamat nem csak az új világra koncentrálódik, a svájci Roche mutatta meg, amely múlt hét végén jelentette be, hogy most már tényleg megveszi a Genentech biotechnológiai óriást. A Roche egyébként eddig is a legnagyobb tulajdonosa volt felvásárlási célpontjának, most azonban a még hiányzó 44 százalékot is megszerezte a vállalatban 46,8 milliárd dollárért.

A svájciaknak egyébként az elmúlt egy esztendőben ez nem az első ajánlata volt az amerikai cégre, tavaly júliusi kísérletük a társaság megszerzésére azonban kudarcba fulladt, igaz akkor 3 milliárd dollárral kevesebbet kínáltak a Genentech tulajdonosainak. A kedvezőbb vásárlási lehetőségeket azonban mutatja, hogy akkor a piac részvényenként 100 dollár körüli ajánlatra számított, s a cég vezetése is finoman jelezte, hogy nagyjából ilyet várna el a Roche-tól, most azonban mindenki boldogan elfogadott egy 5 százalékkal alacsonyabb árat is. A svájci vállalat egyébként éves szinten 750-850 millió dollár adózás előtti megtakarítást vár az ügylettől.

JZ