A jelenlegi világválság a bankszektorban robbant ki, de ma már szinte nincs olyan szegmense a gazdasági életnek, amely védettnek mondhatná magát vele szemben. A világ vezető gazdaságaiban a termelés csökkenésével, a munkanélküliség emelkedésével és az akár az eddigieknél is nagyobb válságot okozó deflációval kell számolni. Hogyan hat mindez a profi futballklubokra – ezt a kérdést járta körül a Deloitte legfrissebb "Football Money League" elemzése, amely a világ 20 legértékesebb focicsapatának gazdasági teljesítményét vette górcső alá.

Jelentős fejlődés 20 év alatt

A világ egyik legjobb és üzletileg is legsikeresebb futballbajnoksága a sport őshazájában, Angliában található. Az utolsó recessziós időszakra 20 évvel ezelőtt volt példa az Egyesült Királyságban, ami a mai tanúlságok szemszögéből azért nem tekinthető kifejezetten jó kiindulási alapnak, mert a foci-biznisz azóta forradalmi változásokon ment át. A változást jól mutatja, hogy az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején az első osztályú angol futballklubok a jelenlegi csaknem 2 milliárd fonttal szemben kevesebb mint 200 millió fontos árbevétellel büszkélkedhettek.

Két modell Gruhala Péter, a Deloitte Vezetési tanácsadás üzletág igazgatója elmondta: a labdarúgás területén alapvetően két működési modellt különböztethetünk meg: állami modell, illetve üzleti modell. A "Football Money League" felmérésben szereplő klubbok mindegyike üzleti modellben működik, amely piaci hátteret, így folytonos megmérettetést és teljesítmény elvárásokat feltételez, szemben az állami pénzekkel gazdálkodó csapatok mindennapjaival. A klubok bevételei : jegy és bérletbevételek, játékos-értékesítés bevétele (az ebből származó árbevételt a felmérés nem tartalmazza), közvetítési jogokból származó bevételek, kereskedelmi jogok bevétele és szponzori bevételek.

Az utóbbi két évtizedben a professzionális focicsapatok teljesen átalakították gazdasági profiljukat, egykori stadionjaik helyén egyszerű sportlétesítményekből szolgáltató-központokat hoztak létre, az erre fordított befektetések csak a Premier League esetében 2,4 milliárd fontot tettek ki 1992 és 2007 között. A jegybevételek helyett a bevételek nagy része ma már a szponzori szerződésekből és a média-megjelenésekből származik, és jelentős szerepe van a kiegészítő szolgáltatásoknak is.

Az új üzleti modellből adódó lehetőségeket elsősorban a nemzetközi szinten is jegyzett csapatok tudják kihasználni, a kisebb kluboknak csak a helyi piaci lehetőségek maradnak – ebből adódóan a mostani válsággal kapcsolatban is inkább a sztárcsapatoknak van mozgástere.

A jegybevételek

A bevételek legklasszikusabb formája a jegyek értékesítéséből adódóik, és a bár a szponzori és egyéb kereskedelmi bevételek ma már jelentős forrást jelentenek, a világ 20 vezető klubja esetében még mindig ez a szegmens jegyzi az összbevétel 26 százalékát. A válsággal kapcsolatban voltak olyan vélemények, miszerint az apadó vásárlóerő miatt elmaradoznak majd a szurkolók a meccsekről is, de a tapasztalatok szerint erre igen kicsi az esély. A sztárcsapatok stadionjaiban a helyek évtizedekre előre el vannak adva, és úgy fest, hogy a kedvenc csapatot élőben látni még nehéz időkben is fontos sokak számára.

Van egy olyan terület mindközben, ahol elképzelhető komolyabb visszaesés, mégpedig a vállalati költések terén. A kluboknak egyre komolyabb bevételei vannak ugyanis a nem egyéni szurkolók, hanem a vállalatok által vásárolt jegyekből, illetve az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokból. A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok egyre kevésbé engedhetik meg maguknak ezt a luxust, és a tapasztalatok szerint sok társaság vissza is fogja ezeket a kiadásaikat.

Közvetítési jogok

Az utóbbi évtizedekben a bevételek növekedésének motorja a televíziós jogok eladásához kapcsolódott. A világ 20 legértékesebb futballklubja tavaly 1,6 milliárd fontot keresett a közvetítéseken, ami a 3,9 milliárd fontos összbevételük több mint 40 százaléka. A szakértők szerint a gazdasági válság hatását nagyban korlátozza majd, hogy a sztárcsapatok és a vezető európai bajnokságok hosszú távú szerződéseket kötöttek korábban, így nem igazán kell aggódniuk ezzel kapcsolatban.

A legnehezebb helyzetben ezzel együtt az olasz sztárklubok lehetnek, a Serie A ugyanis visszatér a jogok kollektív értékesítéséhez, ami a nagy csapatoknál bevételkiesést okozhat. A Bajnokok Ligája esetében is letárgyalták tavaly a közvetítési jogok értékesítését: a 2008 elején megegyező angol, spanyol és német klubok jó feltételeket tudtak kiharcolni maguknak, ami nem mondható el a 2008 decemberében, azaz a válság beütésekor szerződést kötő olasz és francia klubokról.

Kereskedelmi bevételek

A nagy csapatok bevételének mintegy harmada származik a kereskedelmi szegmensből, ahova a szponzori szerződések, a hirdetési és reklámbevételek, illetve a klubhoz kötődő termékek eladása tartozik. A szponzorálással kapcsolatban a szakértők szerint számítani kell arra, hogy akár sztárcsapatok hirdetői is kiszállhatnak a piacról, ami nehéz helyzetbe hozhatja azokat a csapatokat, amelyek túlságosan erre a lábra építették pénzügyeiket.

A világ 20 topcsapata Real Madrid, Manchester United, FC Barcelona, Bayern München, Chelsea, Arsenal, Liverpool, AC Milan, AS Roma, Internazionale, Juventus, Olympique Lyonnais, Schalke 04, Tottenham Hotspur, Hamburger SV, Olympique de Marseille, Newcastle United, VfB Stuttgart, Fenerbahce, Manchester City. Forrás: Deloitte

A futball világa ezzel együtt komoly marketing-terep maradhat, a szurkolók között ugyanis sok az amúgy nehezen elérhető, ABC1 státuszú (29-39 év közötti, közép-, illetve felsőfokú végzettségű, magasan kvalifikált) férfi.

Csődök azért lehetnek

A gazdasági bizonytalanság tehát jelentős a profi futballklubok esetében is, de bizonyos jellegzetességek (szurkolói hűség, hosszú távú szerződések a közvetítési jogokról és jó marketing-adottságok) miatt a szektor jó eséllyel komolyabb nehézségek nélkül vészelheti át a nehéz időket.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehetnek pénzügyi nehézségekkel szembesülő, akár csődbe is menő klubok (közöttük akár a legnagyobb nevekkel), de az jó eséllyel állítható, hogy összességében a profi futball ellenállhat a nehéz gazdasági környezetből adódó nyomásnak.

Az egyes klubok kitettsége elsősorban a követett üzleti modellen múlik majd, de azért érdemes arra is figyelni meccsnézés közben, hogy nem olyan céget hirdető mezben éli-e meg valamelyik szupersztár a jogos gólörömöt, amely dollár-milliárdokat veszít minden egyes negyedévben...