2004. május 1-jétől, azaz Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától a betétbiztosítási értékhatár hatmillió forint személyenként és hitelintézetenként, összevontan. E szabályozás értelmében az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) egy esetleges bankcsőd esetén egymillió forintig a betét 100 százalékát, az egymillió forint feletti betétrésznek pedig a 90 százalékát, de legfeljebb hatmillió forintnyi kártalanítást fizetett ki személyenként és hitelintézetenként összevontan. A kártalanítást az OBA a biztosított betétek után a törvényben meghatározott módon fizeti. Legalábbis eddig ez így működött.

A kártalanítási kifizetés célja, hogy a betétesnek ne kelljen megvárnia a hitelintézet felszámolási eljárásának végét annak érdekében, hogy elhelyezett pénzének részét vagy egészét visszakaphassa, illetve akkor is hozzájusson betétjének összegéhez - természetesen a mindenkori kártalanítási összeghatárig -, ha arra a felszámolás során egyébként nem lenne fedezet. A kártalanítási eljárás magában foglalja a befagyott betétek kifizetésére irányuló igény bejelentését, annak elbírálását, valamint az összeg kifizetését. A 94/19 EK irányelv minimálisan 20 ezer euróban határozta meg a betétbiztosítás kártalanítási értékhatárát személyenként és hitelintézetenként összevontan.

A pénzügyminiszter két héttel ezelőtt benyújtotta az Országgyűlésnek a betétbiztosítási összeghatár emeléséről szóló törvényjavaslatot, s ezt el is fogadták. A javaslat szerint az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy az OBA a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 13 millió forintig fizeti ki, kártalanításként, az önrész pedig megszűnik. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a kártalanítási összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik.

Marosi Andrea cikkét az Adózónán olvashatja!