IGAZSÁG: ÜGY – ezzel a jelszóval vonulnak majd fel a magyarországi bírók azon a demonstráción, melyet az esemény Facebook-oldala szerint az igazságügy függetlenségéért rendeznek.

Mint korábban megírtuk, a Magyar Bírói Egyesület Facebook-oldalán éppen egy hete erősítette meg, hogy januári választmányán döntött a demonstráció megszervezéséről. Bár a felszólalók listája még nem nyilvános, a helyszínt és a programot már közzétették. Eszerint a bírók február 22-én 13.00 órakor az Igazságügyi Palota (Budapest, V. Kossuth tér 12.) előtt gyülekeznek majd, ahonnan közösen átvonulnak majd az Igazságügyi Minisztérium épülete (Budapest, V. Nádor utca 22.) elé. Ez a gyakorlatban egy nyolcperces sétát jelent.

Az azonban, hogy a lengyel bírókhoz hasonlóan itt is talárban demonstrálnak-e majd az érintettek, egyelőre nem dőlt el.

A MABIE honlapja szerint a pártpolitika-mentes demonstrációra nemcsak a bírákat és a bírósági dolgozókat várják, hanem mindenkit, aki „a társadalom számára fontosnak tartja a bírói függetlenség értékének megőrzését”.

A szervezők több pontban is felsorolták, hogy miért döntöttek a demonstráció mellett:

a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért.

Mint írták, a többi közt azt követelik, hogy jogalkotó transzparensen, az érintettek véleményének figyelembevételével fogadjon el bármilyen igazságügyi reformot, és azt is, hogy az OBT, OBH és a bíróságok véleményezési jogkörét ne üresítsék ki, ne tegyék formálissá.  Ez utoljára éppen decemberben történt meg, amikor az Országgyűlés az Országos Bírói Tanács véleményezése nélkül fogadott el több, a bírókat is érintő jogszabály-módosítást, ami miatt az OBT is érvénytelenítette a megállapodást.

A második ok, ami miatt utcára vonulnak, az a bírói véleménynyilvánítás szabadsága, mely „a demokratikus társadalom előfeltétele, törvényes keretek között ez minden bírót megillet”.

Mivel a bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságok függetlensége a garancia arra, hogy a jogszerű véleménynyilvánítást ne lehessen korlátozni, követelik a szolgálati bíróságok függetlenségének megőrzését is, és arra kérik a többi hatalmi ág képviselőit és a bírósági szervezet csúcsán lévő személyeket is, hogy bírói véleménynyilvánítás szabadságát tartsák tiszteletben.

Legutóbb egyébként éppen Varga Zs. András, a Kúria elnöke ment neki a szolgálati bíróságoknak újévi köszöntőjében, miután azok támogatásukról biztosították a kormánnyal kötött négyoldalú alku miatt tiltakozó bírákat. A Kúria elnöke emellett nemrég Kovács András tanácselnököt is felfüggesztette, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett.

A bírók a megfelelő bérezésért is tüntetnek, mert úgy látják, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak elsöprő többségénél nem biztosított. Nem csak a bérkérdés haladéktalan orvoslását hanem a kúriai és az alsóbb fokú bíróságok közötti indokolatlan aránytalanság megszüntetését is kérik.

A kormány részéről Tuzson Bence igazságügyi miniszter egyébként többször is azzal érvelt, hogy a bírák átlagbére az emelésnek köszönhetően 2 millió felett lesz, de ez kifejezetten megtévesztő. A munka nagy részét végző járásbírók többségének fizetése ennek a közelében sem jár, az átlagbért a vezető beosztású és a kúriai bírák fizetése húzza fel.

A MABIE arra is kér mindenkit, hogy mivel a bírák nem végezhetnek pártpolitikai tevékenységet, a demonstráción tilos pártpolitikai jelvények, szimbólumok megjelenítése.

A magyar bírói szervezetekben novemberben tört ki a botrány, miután az Országos Bírói Tanács (OBT) megszavazta a bírói fizetéseket a szervezeti reformhoz kötő, titokban született alkut. Részben a kiterjedt tiltakozás miatt mondott le Szabó Péter, a testület akkori elnöke. A bírók decemberben egyszer már nyilvánosan is hallatták a hangjukat, akkor a demonstráció mellett az OBT ülésén a megállapodással kapcsolatos tiltakozásukat is átadták.