A múlt héten életbe lépett kastélytörvény egyelőre nyolc kastély esetében (a tatai Esterházy-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a sümegi Püspöki Palota, a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a majki kamalduli remeteség és a hozzá tartozó Esterházy-kastély, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a dégi Festetics-kastély) teszi lehetővé, hogy vállalatok, cégek vagy magánszemélyek pályázzanak a kastély fenntartására, illetve működtetésére.

A pályázathoz szükséges dokumentációt az Építési és a Közlekedési Minisztériumtól kérhetik ki, ezért 10 millió forintot kell leszurkolniuk, kivételt képez ez alól a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ha egyházi jogi személy a pályázó. Nekik jelképes, 1 forint a pályázati díj.

A Wenckheim-kastély Szabadkígyóson

Szabadkígyósi Kastély

Kerestük az érintett önkormányzatokat azzal kapcsolatban, hogy kívánnak-e élni a törvény adta lehetőséggel és kikérni a kastélyokkal kapcsolatos dokumentációt, illetve tervezik-e a számos kötelezettséggel – például felújítás, rendben tartás – járó pályázat benyújtását.

Az önkormányzatoktól kapott válaszokból kiderült, hogy a legtöbb helyen elhatározott szándék, hogy legalább a feltételekkel megismerkednének – azaz kikérnék a dokumentumokat –, ám túl sok a bizonytalanság. Ennek egyik oka, hogy a törvény 60 napot ad a pályázat beadására (a rendeletet augusztus 29-én kihirdették ki és a következő napon lépett hatályba). A pályázóknak tehát október 28-ig van lehetőségük a pályázat benyújtására, csakhogy az önkormányzatok esetében október 1-én lép hivatalba – a régi vagy új – képviselő-testület.

Nádasdladány esetében a polgármester ugyan a helyén maradt, viszont körülötte több személyi változás is lesz. Kastélyügyben a végső döntést pedig majd az új képviselőtestület fogja meghozni – mondta a HVG-nek Varga Tünde polgármester. Az önkormányzat szeretné, ha a jövőben a település lenne a Nádasdy-kastély fenntartója, a törekvést pedig a lakosság is támogatja. Ami szép példája a lokálpatriotizmusnak, kérdés, hogy az emberek számolnak-e a várhatóan magas fenntartási költségekkel, vagy azzal, hogy műemléki épületről lévén szó, a felújítás is extra erőforrásokat igényel – tette hozzá a városvezető.

Ez utóbbit pedig nem lehet elsunnyogni, mivel a pályázat részét kell képezze a kastély 10 éves felújítási, valamint a 30 éves fenntartási terve. Igaz, a jelenleg a pályázati felhívásban szereplő kastélyok felújításáról a kormány már részben gondoskodott, az elmúlt években, közel 22 milliárd forintból újult meg a nyolc kastély, de kiadások persze így is lesznek a következő években.

A felújítás, valamint a fenntartás költségeit úgy kell kigazdálkodnia a jövőbeli tulajdonosnak, hogy a törvény szigorú előírásokat határoz meg. Alapvető kikötés, hogy az ingatlant csak a létesítő okirata szerinti közfeladat ellátására hasznosíthatja az új tulajdonos – azaz nem nyithat például hotelt az épületben. Emellett, ha az épületben közgyűjtemény található, annak évi 300 napon át látogathatónak kell lennie, ingyenesen vagy térítés ellenében. A kastélyhoz tartozó parkot, kertet pedig az év minden napján, 10:00 és 19:00 óra között ingyenesen látogathatóvá kell tenni.

Vagyis a jövendőbeli tulajdonos leginkább talán szuvenírek árusításából tud bevételt szerezni. Esetleg egy, Füzérradványban is működő megoldással, ahol a kastély területén kívül található parkolót az önkormányzat üzemelteti. A parkolási díjak minimális bevételt jelentenek az önkormányzat számára – tájékoztatta a lapunkat a falugondnok, akinek elmondása szerint egyébként a város egész biztos nem fog pályázni a Károlyi-kastély fenntartására, mivel az bőven meghaladja az önkormányzat lehetőségeit és képességeit. A parkolási díjakkal azonban továbbra is számolnak, igaz már nincs annyi látogató, mint a kastély felújítása utáni 1-2 évben.

Bajna és Dég önkormányzata egyaránt ki fogja kérni a dokumentációt, azt azonban még nem tudják, hogy a pályázatot be is fogják-e adni. Pallagi Tibor, Bajna polgármestere úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem ismerik a pontos pályázati feltételeket, döntést pedig csak ezek ismeretében tudna hozni – már az új képviselő-testület. Hasonló a helyzet Tata esetében is, ahol Michl József polgármester kérdésünkre elmondta, a dokumentációt már kikérték, ha meg is kapják, elkezdenek majd számolni-mérlegelni.

A dégi Festetics- kastély madártávlatból

Túry Gergely

A jelenlegi helyzetben jól látszik, hogy a kastélytörvény körül nagy a bizonytalanság: a gyakran forráshiánnyal küzdő önkormányzatok számára előnyös, hogy csak jelképes összeget kell fizetniük a dokumentációért, a pályázati feltételeket viszont már nem biztos, hogy könnyen meg tudják ugrani, igaz Lázár János miniszter ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok pályázatait előnyben fogják részesíteni. Bár az érintett kastélyokat jobbára turisztikai célokat szem előtt tartva újították fel, az “örökbefogadást”, – ahogy Lázár mondani szokta – az teszi szükségessé, hogy a fenntartásuk az állam számára veszteséges. Kérdés, hogy a forráshiányos önkormányzatoknak akkor milyen formában érné meg a fenntartás.

A miniszter többször említette, hogy az első körben az Alkotmánybíróság által elkaszált kastélytörvény nem a nemzeti vagyon átjátszásáról szól, hanem arról, hogy az állam nem jó gazdája ezeknek az ingatlanoknak, így nem biztosított ezeknek a műemlékeknek a túlélése. Azt ő sem titkolta, hogy elsősorban olyan nagy vállalatok jelentkezését reméli, mint például a MOL, a Richter vagy az OTP. Épp ezért kerestük is az említett cégeket, hogy tervezik-e benyújtani a pályázatot valamelyik kastélyra. Az OTP válaszában jelezte, hogy “a vonatkozó részletszabályok megismerését követően nyitottak az egyeztetésekre, amennyiben hozzá tudnak járulni a nemzeti értékek fenntartásához, úgy, hogy az nem jár jelentős teherrel az OTP Bank számára.” A MOL és a Richter részéről cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

(Nyitóképünkön az egyik érintett kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély)