Átalakítaná az orvosi ügyeleti rendszert a kormány, a Belügyminisztérium egy erről szóló jogszabály-módosítás-tervezetet küldött el véleményeztetésre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőségének – ez abból a lapunkhoz is eljuttatott levélből derül ki, amelyet a MOK elnöksége a kamarai tagoknak írt a tervezettről.

A MOK szerint habár a BM levelében arról írt, hogy az átalakítás célja egy olyan jogszabályi környezet, amelyben “minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját”, a tervezet ezzel éppen ellentétes, mivel jelentősen növelné az ügyeletre beosztott orvosok terhelését. A Kamara 8 pontban szedte össze, hogyan módosulna a dolgozó helyzete a tervezet elfogadása esetén:

• az eddigi 2 helyett akár havi 6 ügyeletet is elrendelhetnének az adott munkavállaló beleegyezése nélkül,
• kiüresedik az önként vállalt többletmunka,
• az ügyeleti idő nem fogja érdemben gyarapítani a nyugdíjhoz számított időt,
• a munkáltató javasolhatja terhes, gyermekét egyedül nevelő vagy nyugdíjas munkavállalók részvételét az ügyeletben szemben a mostani helyzettel, amikor az érintettek csak saját kifejezett kérésükre ügyelhettek
• az ügyelet utáni, kötelezően pihenőidővel töltött rendes munkaidőre nem jár bér,
• a 11 órás előírt kötelező pihenőidő 8 órára csökken, így akár egymás utáni napokra is előírható ügyelet
• a jogszabályból kikerülnének a túlmunka korlátozására vonatkozó garanciák
• le kell dolgozni az ebédidőt, így legalább fél órával nő a munkahelyen töltött idő a bérek emelkedése nélkül.

Az állam (és a mindenkori kormány) az elmúlt évtizedekben nem megfelelően gondoskodott
az egészségügyről, az utánpótlásról, az egészségügyi dolgozók generációit elhasználta”

– írja a MOK elnökségének levele a tervezetről, amely szerintük a hangoztatott célok helyett a dolgozók további terhelésével biztosítaná a kórházak működését. A javaslat a levél szerint nem csak az egyéni, hanem a kollektív munkavállalói jogokat is sérti az önként vállalt többletmunka kiüresítésével, mivel így nem tudnak majd hatékonyan fellépni sem a számukra hátrányos intézkedések ellen, sem a bérek értéktartása mellett.

A javaslat továbbá ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával a szervezet jogász szakértőinek szakvéleménye alapján. Az egészségügyi államtitkárság a MOK elnöksége szerint “nem méri fel reálisan, hogy milyen károkat okozna a terve
elfogadása a teljes magyar ellátórendszernek, ezáltal a magyar állampolgároknak”.

A MOK elnöke, Álmos Péter szeptember 2-án személyesen egyeztet Pintér Sándor belügyminiszterrel, ahol az egész javaslat visszavonását fogja kérni a levél szerint.