Az európai parlamenti és az önkormányzati választás másnapján, június 10-én újra összeül a parlament, és egyetlen érdekes témáról szavaz aznap: arról az ellenzéki javaslatról, amely a tavasszal hivatalba lépett új államfőt, Sulyok Tamást méltatlanságra hivatkozva megfosztaná a köztársasági elnöki tisztségtől. A téma szerepel a hétfői ülés kormánypártok által javasolt napirendjén, amely a törvényhozás munkarendjétől döntő házbizottság csütörtök délelőtti ülésére készült, és a hvg.hu birtokába került.

Sosem alkalmazták még, Sulyoknál élesedhet

A megfosztási eljárás megindítását a Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezte, az általuk feltárt iratok – amelyek miatt ügyészségi eljárás is folyamatban van – alapján. Szerintük ezek arról tanúskodnak, hogy Sulyok Tamás ügyvédként „földmutyihoz” asszisztált. A Sándor-palota szerint azonban semmilyen törvénytelenséget nem követett el annak idején az államfő.

A megfosztási eljárás – inkább morális, mint jogi alapon – mindenesetre formailag megindítható, ám a kormánypárti többség több ponton is megakaszthatja. Egyszer már meg is tette, mert az ellenzéki javaslat szerepelt már az Országgyűlés május 31-i, rendkívüli ülésén is, ám a Fidesz–KDNP politikusai bojkottálták az ülést, amelyen a határozatképtelenség miatt így szavazni sem tudtak a kezdeményezésről: 

„Az oroszok már a spájzban, illetve már a külügyminisztérium szerverszobájában vannak” – így zajlott péntek este a rendkívüli parlamenti ülés

Az Országgyűlés nem volt határozatképes, így nem tárgyalták egyik napirendi pontot sem, csupán napirend előtti felszólalások voltak.

A kormánypárti többség már a parlament szakbizottságában, az igazságügyi bizottságban is keresztbe fekhet az ellenzéki javaslatnak, mivel a szabályok szerint a bizottságnak kell előzetesen véleményeznie és a törvényhozás elé terjesztenie a javaslatot – eddig azonban nem hívtak össze emiatt bizottsági ülést, de ezt akár még hétfő délelőtt is megtehetik.

A szakbizottság azt vizsgálja, hogy az Alaptörvényben előírtak szerint elindulhat-e a megfosztási eljárás. Itt elbukhat a kezdeményezés, ha a kormánypárti többségű testület úgy ítéli meg, hogy az indítvány „formai hibás”. A határozat – akár támogató, akár nem – ezután kerül a plenáris ülésre, ahol titkos szavazással döntenek. Ott ismét elbukhat az ügy, hiszen kétharmados többség kell a voksolásnál. 

Sulyokkal már negyedszerre fut neki az ellenzék egy államfő leváltásának, de mire lenne szükség ehhez?

A parlamenti szavazás után kezdődik csak az érdemi folyamat. Feltéve, hogy az indítványt rendben találja az igazságügyi bizottság, és a javaslatot az Országgyűlés kétharmados többséggel tovább is engedi, az ügy az Alkotmánybíróság (Ab) elé kerül, és onnantól az államfő nem gyakorolhatja hatásköreit. A megfosztásról a végső szót az Ab mondja ki, amelynek nemrég még Sulyok volt az elnöke. 

A háromból jön két „gyermekvédelmi” javaslat

A hvg.hu birtokába került jövő heti parlamenti ülésterv szerint a napirendi javaslat alapján kedden több fontos szavazás lesz. Így például az Alaptörvény újabb – tizenharmadik – módosításáról is voksolnak a képviselők, és ehhez kapcsolódóan megtartják a Fidesz által a kegyelembotrány után előkészített újabb „gyermekvédelmi” javaslat mindkét törvénymódosító csomagjáról a zárószavazást. 

A törvénycsomag három fő elemből és kapcsolódó módosító javaslatokból áll. Az egyik a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét korlátozó Alaptörvény-módosítás, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyújtott be a kegyelembotrány elején, politikai megelőző csapásként. Ezt sokáig „altatta” a törvényhozás, majd módosítókat adtak be hozzá. Az egyik eltörölné az államfői kegyelmek igazságügyi miniszteri ellenjegyzését.  

Aki 51 ezer forintos biciklit lop egy gyerektől, nem kaphat kegyelmet, de egy felnőtteket halomra ölő gyilkos még igen

A gyóntatópapokra vonatkozó, botrányos kivételezési javaslatból kifarolt kormánypártok a „gyermekvédelmi” törvénymódosítók szavazását elhalasztották a választások utánra. A csomagban a legtöbb kockázatot az Orbán Viktor ötletére az alaptörvényt módosító elemek hordozzák, ezek veszélyeit vesszük sorra.

Szintén kedden szavazhatják meg a csomag másik elemét, a februárban már „készre jelentett”, majd átdolgozásra visszavont indítványt. Ez a pedofil jellegű bűncselekményekkel, az ilyen elkövetőkkel kapcsolatos szigorításokat javasol, és büntetné, ha valaki nem jelenti a hatóságoknak egy gyerek veszélyeztetését.  

Ez alapvetően nem vonatkozott azonban az egyházi személyekre, de egy kapcsolódó fideszes módosító javaslat őket is bevonta a jelentési kötelezettségi és a büntethetőségi körbe, ám kivételt tett a papokkal, ha gyóntatnak. A kormánypártok végül úgy döntöttek, hogy ez utóbbi részt nem támogatják, de  

ettől még kívül esik majd a jelzőrendszeren a gyóntató pap.  

A csomag harmadik eleme egy preventív jellegű javaslatkör. Ez lehetővé teszi például, hogy a szülők a szolgáltatóknál korlátozhassák a gyerekeik számára elérhető internetes felületeket, tartalmakat – igaz, ez már tíz éve létező gyakorlat. Új elem viszont, hogy reagál az egyre elterjedtebb, gyerekeket érintő internetes zaklatásokra. E csomag zárószavazása nincs tervben egyelőre. 

Végre lesz új elnöke az Alkotmánybíróságnak

A június 11-i ülésnap másik fontos szavazása, hogy az Országgyűlés titkos voksolással új elnököt is választ az Alkotmánybíróság élére. Az elnöki pozíciót ugyanis egészen államfővé választásáig Sulyok Tamás töltötte be, utódját pedig azóta sem választották meg. Az alkotmánybírák márciusban elnökhelyettest választottak maguknak, így ő, Salamon László vezeti a testületet az új elnök megválasztásáig. 

Az elnököt viszont nem a bírák választják, hanem az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával, az Alkotmánybíróság tagjai közül – vagyis az lesz az elnök, akit a Fidesz–KDNP kétharmados többsége megválaszt.