Az elkövető halála miatt március 6-án megszüntették az esztergomi robbantó ügyében az eljárást, amely az előre kitervelten, aljas indokból, hivatalos személy és több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indult – közölte az Index kérdésére a Központi Nyomozó Főügyészség.  

Az elkövető is meghalt ugyanis tavaly szeptember 20-án a maga által előidézett robbanásban. A körözés alatt álló férfi – a városban zajló kihelyezett Fidesz-frakcióülés idején, de attól teljesen függetlenül – a saját házát robbantotta fel, és a detonációban a már kiérkezett Terrorelhárítási Központ (TEK) törzszászlósa, Kónya Gábor Lajos életét vesztette, több rendőr és tűzoltó megsérült. 

Az eljárást tehát az elkövető, J. László halála miatt zárták le. Azért csak most, hónapokkal az eset után, mert tisztázni kellett, hogy ő lehetett-e az egyetlen gyanúsított. A nyomozó ügyészség végül arra jutott, hogy „nem lehetett olyan személyt azonosítani, aki a néhai elkövetőt a cselekmény elkövetéséhez segítette vagy arra rábírta volna, a bűncselekményt tettestársak nélkül, egyedül követte el”.  

Az ügyészség közlése szerint a nyomozás során megállapították, hogy a robbantó szándéka a saját, valamint a rendőrök életének kioltására irányult, továbbá azt is, hogy készült a tettére: előre beszerezte a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, majd azokat előkészítve olyan helyen és állapotban helyezte el, hogy a robbanás „biztosan és a kellő pusztító hatást kiváltva” bekövetkezzen. 

A hvg.hu is írt róla, hogy az esztergomi robbantó nagy mennyiségű, engedélyköteles vegyi anyagot tárolt otthon. A férfi a rendőri akció alatt kinyitotta az anyagot tartalmazó tartály tetejét, és gázmaszkban volt, mikor a rendőrök rátörték az ajtót. Az is kiderült, hogy a háza alá egy 38 méteres, robbanásbiztos alagutat épített – talán menekülési céllal, de végül azt nem tudta használni. 

A robbantóval a TEK négy és fél órán keresztül tárgyalt. Azért döntöttek a behatolás mellett, mert tüzet láttak az ingatlanban, a férfi életét pedig meg akarták óvni. Hajdu János, a TEK főigazgatója később azt nyilatkozta, hogy „a művelet jogszerű volt, a kollégák a protokollt betartva, a kényszerítő eszközöket szakszerűen használva hajtották végre az akciót”.