A Szülői Hang friss felmérésének eredményei szerint egyértelmű, hogy a társadalomnak nem kérdés, hogy a pedagógushiány létező probléma. A felnőtt lakosság háromnegyede (75 százalék) a kormányzattal ellentétben úgy véli, hogy a pedagógushiány nagyon nagy problémát jelent, és csak 4 százalék gondolja azt, hogy ez nem jelent jelentős gondot. Ami a pártpreferenciákat illeti,

a kormánypárt szavazói kevésbé látják súlyos problémának a pedagógushiányt, 34 százalékuk úgy gondolja, hogy az intézmények képesek azt kezelni, míg további 47 százalékuk szerint nagyon nagy problémát jelent.

A felmérésben egyébként is több ponton megfigyelhető, hogy a kérdés annyira átpolitizálódott, hogy még ennek az egyébként objektív jelenségnek a megítélésében is döntő szerepe van a politikai hovatartozásnak. Az ellenzéki szavazók jóval gyakrabban (47 százalék) tapasztalják, hogy a gyermekükkel nem megfelelő szakképzettségűpedagógus foglalkozik, mint a kormánypárti szavazók (25 százalék). Ami azt is jelenti, hogy a pártreferencia sokaknál jobban érvényesül, mint az iskolától és a gyermektől érkező visszajelzések.

Hogy a válaszadók a pedagógushiányt mennyire érzékelik nagy problémának, az iskolázottságtól is függ, a magasabb végzettséggel rendelkezők nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a pedagógushiánynak.

A Fidesz-szavazók egy része nem hisz a kormánynak

Hiába kommunikálta széles körben azt a kormány, hogy egyeztetett az érintett szakmai szervezetekkel a státusztörvényről, ezt a Fidesz-szavazók egy része sem hitte el. A felmérés szerint a kormány a saját szavazóinak csak 29 százalékához tudta eljuttatni az érdemi egyeztetésről szóló üzenetet, a kormánypárti szavazók 17 százaléka azonban úgy ítéli meg, hogy nem voltak valós egyeztetések, míg sokan nem is hallottak a törvénymódításról. Az ellenzéki szavazók nagy többsége úgy vélte, hogy látszategyeztetések történtek, mint ahogyan a pártnélküliek fele is.

A felmérés során a megkérdezetteknek kiemeltek négy lényegi elemet a státusztörvényből. A válaszadók mindegyiket viszonylag magas arányban utasították el. 57 százalék nem ért egyet a pedagógusok esetleges átvezénylésével, 59 százalék pedig azzal sem ért egyet, hogy pedagógushiány esetén egyetemistákat is lehessen alkalmazni. A megkérdezettek 64 százaléka úgy gondolja, hogy önmagában attól nem fog javulni a közoktatás minősége, ha az évenkénti igazgatói teljesítményértékelés alapján a pedagógusok negyede béremelést kap. Ahogyan attól sem várható minőségjavulás, ha fegyelmi vétség esetén az igazgató csökkentheti a pedagógus fizetését.

Az alacsonyabb végzettségűek kevésbé idegenkednek a státusztörvény főbb elemeitől a magasabb végzettségűekhez viszonyítva, de még az alacsony végzettségűek körében is többségben vannak azok, akik elutasítják a státusztörvény főbb elemeit.

Arra a kérdésre, hogy hogyan fog alakulni a magyar közoktatás minősége a pedagógusokat érintő törvénymódosítások elfogadása következtében, csupán a megkérdezettek 19 százaléka mondta azt, hogy javulni fog.

Érdekes módon, akinek van gyermeke a közoktatásban, azok a státusztörvény egyes elemeit kicsit kevésbé elutasítóan ítélik meg. A felmérés készítői szerint ez azért lehet, mert az iskolákban, óvodákban gyakran minimális a kapcsolat a pedagógusok és a szülők között, ami a közoktatás problémainak megbeszélését is ellehetetlenítni. „Így hiába jár valakinek gyermeke a közoktatásba, a közoktatás működési nehézségeiről alig vagy egyáltalán nem tud meg többet; aki jobban informált, az is legtöbbször a sajtóból tájékozódik” – írják.

További érdekes adat, hogy a megkérdezettek többsége – beleértve a kormánypárti, ellenzéki és pártnélküli szavazókat – úgy gondolja, hogy hiába határozza meg a közoktatás minőségét, irányát és jövőjét, nem lesz közvetlen hatással a státusztörvény az ő és családja életére. Ezt legnagyobb arányban (46 százalék) a Fidesz-szavazók gondolják így.

Pintér Sándor mondjon le!

A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy a megkérdezettek mennyire tartják elfogadhatónak, hogy a közoktatásért a belügyminiszter felel. A válaszok meglepőek, hiszen a kormánypárti szavazókat is megosztja a kérdés: a Fidesz-szavazók 31 százaléka ellenzi, hogy Pintér Sándorhoz tartozik az oktatásügy. Ugyanezen a vélekedésen az ellenzéki szavazók 74 százaléka van, míg a "pártnélküliek" 52 százaléka utasítja el a belügyminisztert az oktatási ügyek élén.

Ami az uniós forrásokat illeti, az ellenzéki szavazók nagy többsége (90 százalék) ellenzi, hogy a kormány az EU-s támogatásoktól teszi függővé a pedagógus-béremelést. A Fidesz-szavazók 38 százaléka vélekedik ugyanígy.

Ki a felelős?

Arról, hogy a megkérdezettek kit tartanak felelősnek a közoktatás problémáiért, megoszlanak a vélemények, de az jól látszik, hogy nagyon kevesen (7 százalék) gondolják csak azt, hogy minden rendben a közoktatásban. A túlnyomó többség aggasztónak látja a közoktatás állapotát, a többség (57 százalék) szerint ezért a kormányzatot terheli a felelősség. Feltűnő, hogy annak ellenére, hogy a jelenlegi kormány már 13 éve van hatalmon és ez idő alatt számos oktatásügyi változtatást vezetett be, a lakosság számára mégsem egyértelmű a kormány felelőssége a közoktatás jelenlegi helyzetéért. A felnőtt lakosság

• 12 százaléka (a kormánypártiak 22 százaléka) a pedagógusokat hibáztatja, mert szerintük nem végzik jól a dolgukat
• 5 százaléka (a kormánypártiak 7 százaléka) elsődlegesen a 2010 előtti kormányokban látja a problémák okozóit,
• 10 százaléka pedig természetesnek tartja, hogy vannak működési problémák, így nem keres más felelőst, vagyis a kormányzattól sem vár el - vagy nem tud elképzelni - jobb teljesítményt.

A kapott adatok alapján összeségében a társadalom nagy arányban (58 százalék) elégedetlen a kormányzat közoktatásban nyújtott teljesítményével. Itt azonban ismét jelentősen differenciálódnak a válaszok a pártpreferencia függvényében: míg a kormánypárti szavazóknak 17 százaléka elégedetlen, és további 39 százalék szerint közepes a teljesítmény, addig a hatpárti ellenzékre voksolók 88 százaléka vallja magát elégedetlennek, és hét további százalék tartja közepesnek a teljesítményt. De a kormánypárti szavazók között nagyon sokan (39%) csak közepesre értékelik a kormány teljesítményét, így még a kormánypárti szavazók között is kisebbségben vannak az elégedettek (38%).

„Van esély a közgondolkodás megváltoztatására. Nagyrészt a közoktatásért kiálló civil pedagógus, diák és szülői mozgalmaknak köszönhető, hogy a kormányzati propagandán kívül sokan más álláspontot is megismerhettek, és ez tükröződik a felmérés eredményeiben is. A problémák és megoldások további tudatosításához következetes kitartásra és széleskörű együttműködésre van szükség” – állítják a felmérés készítői.

A szülők fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban, bármit is mond a kormány

A válaszadók 56 százaléka szerint az iskolákban az elmúlt években rosszabb lett a helyzet - derült ki a Publicus Intézet felméréséből. Stagnálásról 37 százalék számolt be, míg javulást mindössze 4 százalék tapasztalt.