Rendkívüli küldöttgyűlést tart a Magyar Orvosi Kamara, hogy eldöntsék, milyen nyomásgyakorlási eszközt vetnek be „a szakmai és egzisztenciális érdekeik megvédése érdekében”. A MOK honlapján megjelent közlemény szerint mindenkit arra kérnek, hogy mindenképpen menjen el a február 4-ei eseményre, mert a döntésekhez a közgyűlésnek határozatképesnek kell lennie.

A kamara szerint beigazolódott a félelmük, hogy az orvosokat érintő új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek és sérül az autonómiájuk. Ennek alátámasztására példákat is felsoroltak az elmúlt két hétből.

• A fekvőbeteg ellátásban dolgozó kollégáktól a megyei kórházhoz csatolás után a korábbi pótlékokat elvonták,
• kórházátalakítás után az új intézményben a besorolási illetmény alacsonyabb lett,
• másokkal az azonnali átvezénylést lehetővé tévő szerződésmódosítást íratnak alá,
• nyugdíjba készülő háziorvos tulajdonát képező praxist betöltésre hirdették meg a kolléga tudta nélkül,
• a sajtóban szaporodnak az orvosokat negatív hangvétellel említő cikkek.

„Tekintettel arra, hogy az irányítás központosított lett, ezek a hatások várhatóan mindenhol megjelennek majd” – írta a MOK. A kamara az irányt teljesen tévesnek tartja, mert az állami egészségügy további leépüléséhez vezet, rendkívül hátrányosan érintve a betegellátást.

Az egészségügyi szakdolgozók a múlt héten jelentették be, hogy sztrájktárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal a helyzetük miatt.

Arról, hogyan alakítaná át a rendszert az Belügyminisztérium új rendelete, ebben a cikkünkben írtunk:

Beismerte a kormány: az állami- és magánegészségügy szétválasztása megbukott

Két éve drasztikus szabályokat hozott a kormány az állami és magánellátás szétválasztására, ezt egy csapásra rúgja fel a pár napja társadalmi vitára bocsátott rendelettervezettel. Innentől kezdve nem lehet komolyan venni azt az előírást, hogy az orvos nem kezelheti magánbetegét állami ellátásban. Vajon nyernek a betegek a beugrasztott orvosokkal?

(Címlapképünk illusztráció.)