Karácsony Gergely főpolgármester magánszemélyként tavaly nyáron öt kérdésben javasolt népszavazást, és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezek közül kettőt hitelesített:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?

Ezután lezajlott az aláírásgyűjtés, és az NVB márciusban megállapította: megvan a kellő számú hiteles aláírás. E határozattal szemben senki nem fordult bírósághoz, így úgy látszott: az ellenzék által kívántnál jóval később, de valamikor ez év második felében megtarthatják a népszavazást. Erről már az új országgyűlésnek kell döntenie.

Csakhogy két, névtelenségéhez ragaszkodó állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordult, amely május 3-án, kedden foglalkozik a panaszukkal.

Egyikük szerint a hosszabb ideig fizetendő álláskeresési járadékra csak az egészségügytől, az oktatástól, a közbiztonságtól lehetne pénzt elvenni, hiszen „az állami költségvetés véges”. Ezért ha a szavazók támogatnák a 270 napig fizetendő járadékot, ezzel neki mint állampolgárnak sérülne az emberi méltósághoz, a művelődéshez és az egészséghez való alapvető joga.

Szerinte azért is Alaptörvény-ellenes a Kúriának a kérdéseket jóváhagyó határozata, mert azok tiltott tárgyra, a költségvetés módosítására vonatkoznak.

Hasonlóan érvel a másik panaszos: „mivel a költségvetési törvény módosítására nem irányulhat a népszavazási kérdés, érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek nem marad más választása, mint az álláskeresési járadék jelenlegi havi összegének harmadolása. … A fentiek az esetemben azzal járnának, hogy a járulék csökkentése következtében olyan alacsony összeget kapnék álláskeresési járadék gyanánt, amelyből nem tudnám biztosítani az alapvető megélhetési szükségleteimet”.

Az Ab megkérdezte Varga Judit igazságügyi miniszter véleményét, és ő a panaszosokkal értett egyet. Levelében elmagyarázta: számos költségvetési tétel (a büdzsé csaknem fele) azért „felülről nyitott”, vagyis külön módosítás nélkül túlléphető, mert nem lehet pontosan megtervezni, de ebből nem következik, hogy egy népszavazás után jelentősen meg lehetne emelni a keretet, mert az már költségvetés-módosítást jelent, és arról tilos népszavazást tartani.

Ha arról nem dönthet a választópolgár, hogy egy juttatást megemeljenek, akkor arról se, hogy tovább folyósítsák, mert az is kiadásnövelés. Ez szemben áll a Kúria érvelésével, amely egy korábbi Ab-határozat alapján azt mondta: pénzügyi következménye szinte mindennek van, de „önmagában az, hogy a népszavazás eredménye esetlegesen érinti az országgyűlés mozgásterét a következő költségvetési törvény megalkotásakor, nem teszi tiltottá a népszavazást”.

Az Ab teljes ülése kedden tárgyal a témáról, de nem biztos, hogy rögtön dönt.

Ugyancsak egy ismeretlen állampolgár a kínai Fudan Egyetemről tartandó népszavazást is szeretné megakadályozni, mert szerinte Alaptörvény-sértő, hogy a Kúria nem fogadta el a kormány és az egyetemi alapítvány belépését a perbe, továbbá nem vizsgálta meg, milyen jogbizonytalanságot okozna, ha a népszavazás révén „egy magánjogi jogalanyt meg lehetne fosztani a tulajdonától”, és mi lenne a vagyon további sorsa. Ez a téma is az Ab keddi napirendjén szerepel.