Elutasította a Kúria a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét, amit a szervezet azért nyújtott be, mert a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hárommillió forintra bírságolta, amiért érvénytelen voksolásra buzdított a gyermekvédelmi népszavazáson.

Az NVB előzőleg egy kifogás nyomán eljárva jutott arra a megállapításra, hogy a Háttér Társaság megsértette a választási eljárási törvény jóhiszemű és rendeltetésszer joggyakorlásra vonatkozó előírását, amikor érvénytelen szavazásra buzdított a népszavazáson.

Az NVB azzal érvelt, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra buzdításra, „mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot”. A testület szerint ez visszaélésszerű joggyakorlás, a Háttér Társaságot pedig a társszervező Amnesty Internationallel együtt három-hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte, illetve egy sor másik szervezetre is bírságot szabott ki, még olyanokra is, amelyek nem is vettek részt a kampányban.

A döntést a civilek úgy kommentálták, hogy az „annak a hatalmas közösségnek az elhallgattatását célozza, amelyik élve a szabad véleménynyilvánítás jogával, demokratikus úton buktatta meg a kormány propaganda-népszavazását”.

Büntetés a népszavazáson érvénytelen voksot népszerűsítőknek: reagáltak a civilek

A népszavazáson érvénytelen szavazás mellett kampányoló szervezetekre kiszabott bírság annak a hatalmas közösségnek az elhallgattatását célozza, amelyik demokratikus úton buktatta meg a kormány propaganda-népszavazását - írták közleményükben a civil szervezetek.

A Háttér Társaság bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amelyben arra hivatkozott, hogy a népszavazási kampánytevékenység rendeltetésével egyáltalán nem ellentétes, ha abban a választópolgár által jogszerűen leadható érvénytelen szavazatra buzdítanak.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet szerdán érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Arra hivatkoztak, hogy a kérelmező szervezet az alaptörvényi összefüggések megjelölésén túl formálisan utal ugyan arra, hogy az NVB a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét megsértve állapította meg jogsértést, de érdemi érvelést nem tartalmazott a beadvány, így jelölte meg, milyen konkrét összefüggések alapján jogsértő az NVB határozata. A Kúria döntése jogerős.