Orbán Viktor korábban még kiállt az orosz befolyási övezetben lévő államok NATO-ba történő felvétele mellett – emlékeztet a 444.hu a csütörtöki NATO-csúcs alkalmából készített összeállításában.

Arról a hvg.hu is írt korábban, hogy a magyar kormányfő messze nem volt mindig ennyire megértő az orosz birodalmi törekvésekkel kapcsolatban, mint manapság. Például 2008-ban a Grúzia ellen indított orosz katonai akció után meglehetősen kemény szavakra ragadtatta magát.

Amikor Deutsch és Szijjártó szinte megjósolta Ukrajna lerohanását

A magyar kormányfő 12 éven át az orosz elnök szekértolójának számított, de most megingott. Mondjuk, ezzel együtt mindig is politikai kaméleon volt, hiszen antikommunistaként indult, jelenleg viszont a világ illiberális ikonjaként tündököl, és a kettő között több bőrt is levedlett magáról. Az orosz invázió azonban váratlanul érte, ezért különleges csavarokra kényszerül.

A 444.hu most arra emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem csak, hogy élesen elítélte Moszkvát 2008-ban, de konkrétan azon is sajnálkozott, hogy a NATO nem vette fel tagjai közé Ukrajnát és Grúziát. (Az elmúlt években viszont gátolta az együttműködést a NATO és Ukrajna között - a szerk.).

Felelevenítk, hogy szavai nyomán kiakadt az akkori orosz nagykövet, aki szerint Orbán az “amerikai neokonzervatívok zsebéből” prédikál, majd azt, amikor az akkor még ellenzékben lévő Orbán világos és tiszta erkölcsi alapállásról beszélt az orosz agresszióval szemben, és szolidaritást vállalt Miheil Szaakasvili akkori grúz elnökkel, az orosz nagykövet – Igor Szavolszkij – azzal vágott vissza, hogy ezzel a kiállással áttételesen Orbán kezéhez is oroszok vére tapad.

A lap arra is emlékeztet, hogy Orbán Viktor akkor külön levelet is írt a grúz, a lengyel az ukrán és a balti államok vezetőinek a témában, sőt Németh Zsolt felszólította a Gyurcsány-kormányt, hogy vizsgálja felül a különutas Oroszország-politikát.

Címlapi képünkön Mihail Szaakasvili korábbi grúz elnök és Orbán Viktor.