„A Hatóság álláspontja szerint a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni” – olvasható a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (NAIH) közleményében.

A NAIH szerint a hozzájuk érkezett bejelentésekre és a témában megjelent sajtóhírekre tekintettel ismét szükségesnek tartják felhívni az adatkezelők és a nyilvánosság figyelmét a települési fertőzöttségi adatokra vonatkozó, a korábbi vizsgálataikban tett állásfoglalásaikra.

A hatóság szerint az egy településre vonatkozó koronavírus-fertőzöttek száma a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) által működtetett Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Járványügyi Szakrendszeréből (OSZIR) kinyerhető közérdekű adat. „Az OSZIR ugyanis tartalmazza a COVID-fertőzöttek vonatkozásában többek között a megbetegedés kezdetét, helyét, az ápolás helyét, a bejelentett betegséget és járványügyi megnevezést, a szakmai laboratóriumi diagnózist és az eredmény minősítését” – írták, hozzátéve, hogy a hatóság ezért felszólította az illetékes kormányhivatalt, hogy adja ki az adatigénylőnek a település koronavírus-fertőzötteinek számát a megjelölt időszakra vonatkozóan.

Egy másik vizsgálatában egy kormányhivatal figyelmét arra hívták fel, hogy a polgármesterek egy közösséget képviselnek, a közösség felé tájékoztatási kötelezettség terheli őket: „A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását”. A NAIH szerint ezért a polgármesterek tájékoztatás kérése, adatigénylése prioritást kell, hogy élvezzen és ezt az előírt 15 napon belül kell megválaszolni. „A járványügyi helyzet gyors változása miatt a fertőzöttségi adatok hamar irrelevánssá válnak a közvélemény számára, ezért azok időszerűsége, aktualitása különösen fontos” – írták.

A közleményben azt is hangsúlyozták, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése csak akkor tagadható meg, ha „a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.”