21 "értékelhető", vagyis a pályázati kiírásnak megfelelő oknyomozó cikket kapott idén a Transparency-Soma díj zsűrije – mondta Lőke András zsűritag a díjátadón. Két cikk nyert, az egyik Orbán Viktor miniszterelnök és a német autóipar kapcsolatáról szólt.

Panyi Szabolcs a Direkt36-ra írt egy cikket arról, hogy egy német autóipari topmenedzser 2017-ben azzal büszkélkedett, a vállalat vezetői bármikor fel tudják hívni Szijjártó Péter külügyminisztert, és Orbán Viktor miniszterelnökkel is tud közvetlenül beszélni, sőt, állítása szerint Orbán egy konkrét ügyben segített is neki. A dízelbotrány idején Orbán Viktor és a magyar kormány képviselte a német autógyártó cégek érdekeit az Európai Tanácsban.

A lap forrásai szerint több német autógyártó legmagasabb szintű vezetői azt érzik, a zsebükben van a magyar kormány. Noha Orbán szóvivője és a Külügyminisztérium nem kommentálta ezt, az Orbán-kormány egyik korábbi magas rangú tisztviselője megerősítette, hogy a német autógyárak érdekét Orbán Viktor védi az Európai Tanácsban. A cikkben bemutatták, hogyan alakult ki az elmúlt évtizedek alatt egy kölcsönös előnyökön és függésen alapuló viszony a német politika irányítói, a befolyásos német cégek és a magyar kormány között.

A díj társnyertese Jandó Zoltán és Fabók Bálint, a G7 újságírói, akik a Mészáros Lőrincnél és Csányi Sándornál is gazdagabb Rahimkulov-testvérekről írtak tényfeltáró cikket. A lap szerint a nyilvánosság előtt szinte teljesen ismeretlen orosz–magyar kettős állampolgár testvérpár, Rahimkulov Ruszlan és Rahimkulov Timur évtizedek óta Magyarországon él, vagyonukat az édesapjuk alapozta meg.

A cikk szerint a család legfontosabb cége a vagyonkezelőjük, a Kafijat Zrt., amelyben a fivérek 50–50 százalékos arányban tulajdonosok. A cég neve évek óta ott szerepel az OTP legnagyobb részvényesei között, jelenleg is több mint 7 százalékos részesedése van a bankcsoportban. A másik magyar óriásban, a Molban is komoly részesedésük van, a tavaly év végi adatok szerint 3,4 százalékos tulajdonhányaduk volt.

A G7 szerint az OTP-pakettjük tavaly év végén közel 300 milliárd forintot ért, míg a Mol-részvényeik bő 80 milliárdot.

A lap szerint a cégnek ezen kívül a 2019 végén volt 100 milliárd forintnyi követelése, a bankszámláin 37 milliárd forintja, de ezenkívül még komoly ingatlanvagyonnal is rendelkeztek. A G7 szerint a Kafijatban 2019 végén legkevesebb 540 milliárd forintnyi vagyon lehetett. Arról korábban már a hvg.hu is írt, hogy a család a Balaton partján is terjeszkedik, de korábban ők vették meg az Óbuda legfelkapottabb szórakozóhelyének számító Symbol Budapest étterem és rendezvényközpontot, a korábbi tulajdonos Barna Sándortól.

A hvg.hu lélegeztetőgép-beszerzésről szóló cikksorozata a "shortlistre", vagyis a legjobb cikkek közé került. Többkörös közérdekű adatigénylés után megírtuk, mit lehet tudni azokról a cégekről, melyek részt vettek a 300 milliárdos bizniszben, bemutattuk a Külügyminisztérium cégekkel kötött szerződéseit, melyből sok esetben alapvető információk hiányoztak, illetve azt is, hogy a beszerzett 17 ezer darab gépből hányat kezdtek egyáltalán használni a kórházakban.

Cikksorozatunk legújabb részében pedig arról írtunk, hogyan jutott egy, a piacon ismeretlen cég egy 6 milliárdos üzlethez a lélegeztetőgépek összeszerelésével:

Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég

A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük - további súlyos milliárdokért.