Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, például határidő hiányában halogathatják a választ. Az év végéig azonban nem történt semmi, és a kormány azóta sem nyújtott be erről törvényjavaslatot, ezért most az MSZP-frakció próbálja ezt pótolni.

A 15 képviselő által aláírt tervezet legfontosabb pontja az, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárulását adta. Továbbá villanyoszlopon előzetes írásbeli hozzájárulás hiányában is elhelyezhetnék a plakátot, a tulajdonos ezzel kapcsolatban kizárólag a közszolgáltatás biztonságával összefüggő és előre közzétett technikai feltételeket határozhatna meg, amelyek nem irányulhatnak a plakátelhelyezés ellehetetlenítésére.

A képviselői indítványok csak akkor kerülhetnek a plenáris ülés elé, ha az illetékes parlamenti bizottság – ez esetben bizonyára az igazságügyi – erre alkalmasnak tartja őket, tehát tárgysorozatba veszi. Ezt azonban most elég nehéz lenne megtagadni, hiszen az Ab kimondta: az országgyűlés „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő” azáltal, hogy „nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását garantáló szabályokat”, mert enélkül sérülhet a véleménynyilvánításhoz való alapvető jog. Azonban még az se garancia, ha a bizottság igent mond a tárgyalásra: mint a hvg.hu decemberben felhívta a figyelmet, arra is volt példa, hogy egy ellenzéki javaslat a tárgysorozatba vétel ellenére nem került a plenáris ülés elé. Az Alkotmánybíróságnak pedig nincs eszköze arra, hogy büntesse a maga szabta határidő elmulasztását.