Értelmetlen posztolásnál sokkal súlyosabb dolgot tett Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden Brüsszelben, ennek akár kellemetlen következményei is lehetnek Magyarország számára. Mint mi is megírtuk, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár órákon át közvetítette (vagyis inkább személyesen kommentálta) a zárt ajtók mögötti meghallgatást, amivel az EU alapszerződését is megsértette.
A Tanács eljárási szabályzata ugyanis kimondja: abban az esetben, ha nem történik szavazás,
hacsak a résztvevők máshogy nem döntenek, a tanácsülések titkosak.
Külön kellemetlen, hogy Kovács Zoltán személyeskedő megjegyzéseit éppen azon az ülésen tette, amelyen az uniós miniszterek a magyar jogállamiság helyzetét vizsgálták Varga Judit igazságügyi és Palkovics László innovációs miniszter részvételével. Ráadásul az EUrológus információi szerint az európai diplomaták a meghallgatás előkészítésénél felajánlották Magyarországnak azt a lehetőséget, hogy nyilvános meghallgatást tartsanak, a magyar kormány azonban ezt elutasította. (Más források szerint azonban erre nem került sor.) Varga Judit nem ment el az előkészítő munkareggelire sem, amelyen az Európai Parlament szakértői vettek részt.
A teremben csak egy maradhat
A történteket rekonstruálva az uniós miniszterek egy ideig észre sem vették Kovács ámokfutását, pedig az államtitkár mindent megtett: angol nyelvű posztjaiban délre legalább tízszer írta le, hogy „Soros-zenekar”. Az elhangzott kérdéseket sem hagyta szó nélkül, a svédekről például azt írta, hogy „kérdésfeltevés helyett szokás szerint demokráciából oktatnak”. A magyar sajtószabadság miatt aggódó dánokról pedig megjegyezte, hogy a listáikat „Soros-közeli” szervezetek rakják össze.
Információink szerint Kovácsot a többi között az boríthatta ki, hogy a miniszterek az elhangzottak alapján alaposan átolvasták azt az angol nyelvű háttéranyagot, amelyet civil szervezetek készítettek az jogállamisági eljáráshoz. Ebben a civilek 12 tematikus fejezetben pontról pontra cáfolták a kormány magyarázkodását. A tagállamok képviselői így pontosan tisztában voltak azzal, hogyan működik például a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, vagy éppen milyen következményekkel járt a Lex CEU, és ennek alapján tették fel a kérdéseiket is.
A magyar államtitkár ezért kezdett „sorosozni”, és ezért vádolta meg például a dánokat azzal, hogy a Soros György által támogatott szervezetek sajtószabadság-listát (Riporterek Határok Nélkül) használják. Ezt sugallta Kovács kedd este az M1 műsorában is, ahol azt mondta: Varga Judit igazságügyi és Palkovics László innovációs miniszter hiába válaszolták meg a feltett kérdéseket, a "Soros-szervezetek" sugalmazására újabb és újabb kérdések fogalmazódtak meg.

MTI / EPA / Stephanie Lecocq
Amikor viszont nem csak Twitter-követői, de a tanácsülés résztvevői – a tagországok EU-ügyekért felelős kormánytagjai – számára is világossá vált, mit is csinál Kovács, a zárt ülésen hatalmas lett a felháborodás. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Politico című lapnak megerősítette azt a sajtóértesülést is, mely szerint a terem elhagyásával fenyegetett, ha a magyar delegáció nem kér bocsánatot. Ez állítólag meg is történt, de már késő volt.
„Még brüsszeli zárt ajtós üléseken is semmibe veszik az Európai Unió szabályait, csak a saját nemzeti érdeküket nézik”
– mondta Asselborn, aki úgy fogalmazott, hogy elege van ebből a viselkedésből.
Egy másik uniós diplomata pedig egész egyszerűen csak úgy fogalmazott Kovács akciójáról:
szánalmas.
Felháborodást keltett az is, hogy a magyar delegáció tagja a bizottság tagjai ellen kampányolt, például Vera Jourová igazságügyi biztost is a Soros-zenekar részének nevezte.
Ilyet családdal senki nem tesz
Nem véletlen, hogy szigort ígért a találkozót követő sajtótájékoztatóján Tytti Tuppurainen, finn európai ügyekért felelős miniszter is, aki az EU soros elnökségét ellátó Finnország képviseletében vezette a tanácsülést. A miniszter nemcsak az antiszemitizmust nevezte felháborítónak, hanem a nem nyilvános ülésről történt szivárogtatás miatt is nagyot csalódott. Majd kijelentette:
Nem számítottam hasonlóra, mindenkit sokkoltak a történtek.
A magyar kormánytól nem bocsánatkérést, hanem sürgős írásos magyarázatot vár, amit minden delegáció számára el fog küldeni. „Ez egy súlyos ügy, bizalmas vitát folytattunk egy nagyon érzékeny témáról, a szivárogtatás szabályokat sértett” – tette hozzá a finn politikus.
A Népszava információi szerint az erről szóló levelet már szerdán megkapja Varga Judit, válaszadási határidőként az uniós csúcs csütörtök délután 3 órás kezdését szabták meg neki.
Elfogadhatatlannak nevezte a történteket Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja is. Ő azért is csalódott Kovács nyelvezetében, mert a kollégák gyakran egy nagy európai családként hivatkoznak magukra, és az ember ilyet a saját családtagjaival nem tesz.
Még ennél is érdekesebb, hogy Šefčovič megígérte: a történtekről értesíteni fogják Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. Márpedig Magyarországnak elengedhetetlenül fontos, hogy jóban legyen az európai intézményekkel, nemcsak a hetes cikkely, hanem a 2020 utáni hétéves uniós költségvetés közelgő elfogadása miatt. A pénzek kifizetését a bizottsághoz hasonlóan a féléves elnökségüket befejező finnek is a jogállamiság betartásához akarják kötni, ha a magyar kormány továbbra is szándékosan és sorozatban sérti meg az unió szabályait, akkor könnyen lehet, hogy egyre többen csatlakoznak majd hozzájuk.

Tytti Tuppurainen
AFP / KENZO TRIBOUILLARD
Tytti Tuppurainen azt már most megígérte, hogy a jogállamisági vizsgálatok folytatódni fognak. Ehhez az is kell, hogy az elnökséget január elsejétől betöltő horvátok is napirendre vegyék a kérdést, de az elmúlt fél évben történt két meghallgatás mindenképpen megadta hozzá az alapot.
A magyar kormány egyelőre nem kommentálta a történteket. Varga Judit kedd este törölte sajtótájékoztatóját, és csak a kormánypárti médiának nyilatkozott. Twitteren később végtelen történetnek és boszorkányüldözésnek nevezte a meghallgatásokat.
Kovács Zoltán viszont a jelek szerint nem tanult a történtekből, továbbra is saját oldalán válaszolgatott a kritikákra. A dán külügyminiszternek például azt üzente, hogy azért nézik a saját érdekeiket, mert ezzel bízták meg a magyar szavazók. Tytti Tuppurainennek pedig nemes egyszerűséggel annyit írt, hogy ha írásos magyarázatot vár, akkor nézze meg a Twitter-bejegyzéseit.
A Népszavának nyilatkozó kormányzati források szerint a levélre válaszolni fognak, az pedig szerintük csak később dől el, hogy Kovács akciója jól sült-e el. Ezt egyelőre a magyar kormányban is mérlegelik, de ők azt állítják, hogy nem az igazságügyi miniszter kérte fel a kiszivárogtatásokra és sorosozásra az államtitkárt, az szerintük Kovács Zoltán magánakciója volt – írta lap.
Ezzel együtt naivitás lenne persze azt gondolni, hogy a magyar államtitkár ne lenne tisztában az Európai Unió szabályaival, vagy éppen azt, hogy az egész tweetelés a magánakciója lett volna. Az egész sokkal inkább tűnik tudatosnak és előre eltervezettnek – a kérdés csak az, számított-e ekkora felháborodásra, és hogy mit akart vele elérni.
A magyar kormány – élén Orbán Viktorral – az elmúlt hónapokban többször is utalt rá, hogy üdvözlik az Ursula von der Leyen vezette bizottságot, melyben Várhelyi Olivér a szerintük legfontosabb portfóliót kapta meg. Ehhez képest több mint meglepő, hogy alig néhány nappal a testület hivatalba lépése után a magyar kormány egyik képviselője nyíltan kritizálja a tagjait.
A Fidesz korábbi támadásaiból nem jött ki jól, a Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert ábrázoló plakátok miatt magyarázkodnia is kellett. Így pedig még inkább érthetetlen, hogy az uniós költségvetés elfogadása előtt, az Európai Néppárt vizsgálata alatt miért kockáztatja meg a további elszigetelődést az európai közösségen belül.