„A menedékjogi szabályok utóbbi években történt szigorítása azt eredményezte, hogy az ország területén működő befogadó intézményekben az elhelyezettek száma radikálisan lecsökkent, mely a befogadó intézményrendszer jelentős átszervezését igényli. Ezek okán a jelenleg önálló költségvetési szervként működő, főosztály jogállású Befogadó Állomás és Közösségi Szállásnak, valamint a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központnak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalba jogutódlással történő megszüntetése indokolt” – áll abban a rendelettervezetben, amit a 168 Óra vett észre a kormány honlapján.

Ennek alapján az Orbán-kormány egyetlen rendelettel megszüntetné a magyar menekültellátórendszer utolsó, az oltalomra szorulókról való gondoskodásért felelős intézményeit. A rendelet alapján az intézmények 2018. december 31.-ével szűnnek majd meg, mert „így 2019. január 1-jén már az új szervezeti rendben folytathatja a működését a BMH. Ehhez igazodik a hatálybalépés napja” – áll a kormányzati indoklásban.

A lap felsorolja,hivatalosan működik egy 140 férőhelyes balassagyarmati közösségi ház, Kiskunhalason ideiglenes befogadóállomás 200 férőhellyel, ahogyan papíron máig megvan a 280 férőhelyes körmendi „sátortábor” is. (Ez utóbbit azonban már biztosan felszámolták, ott senki sincs.) Ezenfelül Békéscsabán a menekültügyi őrizetre alkalmas „őrzött befogadóban” 160 embert, például családokat tudnának elhelyezni, Nyírbátorban 105 főnek lenne hely, Kiskunhalason pedig hivatalosan további 500 embert lehetne őrizni, de ez utóbbi helyszínen sincs jó ideje senki.

Most ezt az intézményhálózatot szüntetnék meg a rendelettervezettel, úgy, hogy a jogutódlásról csak papíron gondoskodnak, ugyanis a rendelettervezet maga ismeri el, bezárják a valódi menekültügyi központokat. A két tranzitzóna (Tompán és Röszkén) megmarad, azok nem szűnnek meg.