Az Index forgatott egy anyagot a Közlekedő Tömeg nevű blog egyik szakértőjével a budapesti tömegközlekedési vállalat jegykiadó automatáinak fosztogatásáról.

A riport során alapvetően három, eléggé hasonló módszert mutatnak be:

• Az elsőnél egy összegyűrt papírt tömnek az érmevisszaadó nyílásba, amely megakadályozza, hogy a visszajáró a tálcába jusson. Ennél a módszernél minden egyes akció után kiveszik a zsákmányt.
• A második, lényegében hasonló módszer az előzőhöz, csak a konkrét eszköz más, itt az érmecsatornát leragasztják, ami nem engedi a tálcába kigurulni a visszajárót.

A trükkre jellemző, hogy az automatákat már szinte előre felkészítik, majdnem mindegyiken találtak celluxot, olyan matricákat, amelyekkel meg lehet fogni az érméket. Sokszor éppen a BKK saját tájékoztató matricáit használják erre a célra.

• A harmadik módszernél egy műanyagot hasznának, amely átlátszó így a szenzor nem érzékeli a torlaszt.

De jellemző az is, hogy magát a termék – jegy, bérletszelvény – kiadását akadályozzák meg, amelyet aztán megszerezve elmennek és visszaváltják azt. A módszer bőven megéri a bérleteknél, még akkor is, ha kezelési költség gyanánt a BKK levon 250 forintot a visszaváltáskor.

A BKK jegykiadó automatáival más probléma is volt korábban. Konkrétan, hogy nem adott vissza nagy címletekből. Egy férfi az egyik Lehel téri BKK-automatából vett bérletet, húszezressel fizetett, de a gép csak 500 forintot adott vissza, holott a bérlet 9500 forintba került.