„Kedves Barátom, tisztelt harcostársam! Az Ön támogatása nélkül nyolc év szocialista kormányzás után nem tudtuk volna talpra állítani a gazdaságot. Az Ön támogatása nélkül nem tudtunk volna rezsit csökkenteni, nem tudnánk elszámoltatni a bankokat, nem sikerülne megvédeni érdekeinket Brüsszellel szemben”. 

Nem a napokban kiküldött levele az első olyan alkalom, amelyben Orbán Viktor a Fidesz elnökeként kér pénzt a kormánypárti szimpatizánsoktól. A fenti mondatokkal 2014 őszén, az önkormányzati választások előtt fordult támogatóihoz a miniszterelnök.  

Hogy a kérésének volt foganatja, azt a Fidesz 2014-es beszámolója is bizonyítja: a párt az évben ugyanis összesen 413,8 millió forintnyi hozzájárulást kapott magánszemélyektől, amelyből 350 millió forint 500 ezer forint alatti felajánlásokból gyűlt össze. (63,6 millió forintot pedig fideszes parlamenti és EP-képviselők, illetve a párttal szimpatizáló vállalkozók – köztük például Szemerey Szabolcs, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére - dobtak össze 500 ezer és tízmillió forint közötti adományaikkal).

hvg.hu

A nagyságrendet jelzi, hogy az előző, illetve következő, nem választási években jóval kevesebb felajánlás érkezett a párthoz: 2013-ban „csak” 59, 2015-ben 56,4, 2016-ban pedig 46,7millió.

A hvg.hu által megkérdezett fideszesek szerint viszont

a levél kiküldésének elsődleges oka nem a pénzgyűjtés, hanem a pszichikai hatás, amit az adományozásra bírt címzettnél elérnek. 

Az a választó ugyanis, amely pénzével is támogat egy pártot, még jobban kötődni fog hozzá, és immár biztosan nem bízza a véletlenre: garantáltan elmegy szavazni, hogy győzelemre, vagy kétharmadhoz segítse a szervezetet. Az adománykérő levél tehát gyakorlatilag tehát a kampány kezdete: az első olyan akció, amely mozgósítja, egyúttal összetartásra sarkallja a kormánypárti szavazótábort.

A kéregetés kínos, de hasznos

Egy dunántúli körzet fideszes választókerületi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a négy évvel ezelőtti levélküldés alkalmával vitába szállt a Fidesz egyik kampánystratégájával az adománykérésről, mert milliárdos nagyságrendből gazdálkodó, propagandára is milliárdokat költő kormánypárt lévén ízléstelennek tartotta a „kéregetést”, de azt mondja, amerikai példákkal rövid úton meggyőzték, hogy „pszichikai eszközként” igenis szükség van a szimpatizánsok ilyen formájú elkötelezésére.  

Orbán Viktor szőlőt eszik, miközben résztvevőkkel beszélget a felújított bicskei városközpont avatóünnepsége után 2014. szeptember 29-én, ahol beszédet mondott.

MTI / Koszticsák Szilárd

A politikus tudomása szerint egyébként

döbbenetes arányban adakoznak is a megszólítottak: a csekket megkapók 90 (!) százaléka küldött a pártnak – átlagosan 1-2 ezer forintos - adományt a legutóbbi alkalommal.

Pedig akkor csak a korábbi sikerek folytatásáról beszélt a levélben Orbán Viktor, nem pedig végveszélyben lévő országról, mint a legfrissebb levélben, amely szerint most „a tét nem kisebb, mint hogy Magyarország megmaradhat-e magyar országnak. Útjában állunk a Soros-­tervnek, amely le akarja bontani a határkerítést, fel akarja számolni a nemzeti kormányokat, és azt szeretné elérni, hogy Magyarországból is bevándorló ország legyen.”

Arra a kérdésünkre, hogy hány ember kapta meg az Orbán-levelet, a Fidesz kommunikációs vezetője, Hidvéghi Balázs cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, de más forrásból úgy tudjuk, hogy nagyságrendileg másfél millió címzettről van szó.

hvg.hu

A tét (lassan fokozhatatlan) emelése miatt a megkérdezett fideszesek arra számítanak, hogy ezúttal még nagyobb arányban érkeznek majd felajánlások.

A „pszichikai hatás” persze – tesszük hozzá innen a szerkesztőségből – nemcsak abban áll majd, hogy egy ízig-vérig szimpatizáns nyilvánvalóan nem mond nemet a pártvezérnek, és akár hatvanezres nyugdíjából is utal majd egy-kétezret, hogy „megvédje Magyarországot”, hanem abban is, amire Urbán Ágnes utalt szerdai bejegyzésében. A Mérték műhely elemzője arról írt, hogy a levél címzettjei közül biztos sokan vakarják a fejüket, hogy vajon lesz-e nyilvántartás a befizetőkről és „mennyit kell utalni ahhoz, hogy továbbra is jó elvtársnak számítsanak.” Vagyis: vajon kiegészül-e a Kubatov-lista egy újabb rubrikával, amely a szimpátia mellett azt is nyilván tartja majd, adott-e az illető a pártnak, és ha igen, mekkora támogatást.