Megalapozatlan következtetéseket vontak le a német tartományi közszolgálati adók munkatársai, amikor azt állították, hogy elkerülhető lett volna a tragédia, ha a magyar hatóságok időben lefordítják és kiértékelik az embercsempészek lehallgatott telefonbeszélgetéseit – közölte a Belügyminisztérium.

A bűnszervezet egyes tagjai bolgár, szerb és pastu nyelven folytatott telefonbeszélgetéseit a hatóságok rögzítették, de azokat a technikai és a szakmai szabályok szerint nem a beszélgetések elhangzásával azonos időben hallgatták meg, fordították le és értékelték ki. A beszélgetések anyagai 2015. szeptember 4-én kerültek a nyomozó hatósághoz, ezt a német tartományi közszolgálati adók munkatársai is tudják – tették hozzá.

A BM szerint a tragédiába torkolló bűncselekmény áldozatai nem Magyarországon egyeztek meg az embercsempészekkel szállításuk feltételeiben, módjában. 

A bűncselekményt nem magyar állampolgárok követték el. A magyar hatóságok az osztrák társszervektől kapott információk alapján a tragédia ismertté válását követően 12 órán belül azonosították a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket és tartózkodási helyüket, majd elfogták őket – írta a tárca.

Szerdán a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap és két német regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportja azt jelentette, hogy valószínűleg meg lehetett volna akadályozni annak a 71 embernek a halálát, akik megfulladtak egy magyar rendszámú hűtőkamionban Ausztriában 2015 augusztusában.

A SZ, az NDR és a WDR szerint a magyar hatóságok 2015. augusztus 13-án megkezdték a bűnözők telefonjainak lehallgatását és a beszélgetések rögzítését. A tényfeltáró munkacsoport által megismert dokumentumok között több száz oldal csak a beszélgetések leiratait tartalmazza, köztük a tragédiával végződött úton folytatott telefonbeszélgetésekét.

A beszámoló szerint a magyar hatóságok nyilvánvalóan túlságosan későn kezdtek hozzá a felvételek lefordításához és elemzéséhez, ezért valószínűleg nem tűnt fel nekik az embercsempészek életveszélyes tevékenysége.

Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtószóvivője a SZ, az NDR és a WDR munkacsoportjának azt mondta, ha a magyar hatóságoknak lett volna esélyük a rettenetes cselekmény megakadályozására, akkor meg is tették volna, de a rögzített beszélgetéseket csak a tragédia után tudták lefordítani és kiértékelni.