"Nagyon konstruktívan alakuló tárgyalásokról" számolt be menekültügyben Dimitrisz Avramopulosz bel- és migrációs politikáért felelős uniós biztos. A biztos szerint nincs már messze az áttörés a menedékkérőket érintő magyar törvényről zajló vitában - adta hírül a Bruxinfo.

Az Európai Bizottság és a magyar hatóságok kedden is tárgyaltak arról a törvényről, amely a 14 éven felüli menedékkérőket zárt tranzitzónába kényszeríti ügyük elbírálásáig. Avramopulosz szerint a párbeszéd ígéretesen alakul, sőt: "nem vagyunk messze az ügy megoldásától".

Mint a Bruxinfónak elmondta, ebben az ügyben is felmerül, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak a magyar állam ellen - ha másképp nem sikerül zöld ágra vergődniük.

Március 30-án elküldött levelében Avramopulosz öt pontban foglalta össze, mit kifogásol az Európai Unió a magyar határőrizeti törvény módosításában. Ezek: a menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés hiánya; a határon lefolytatott eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése; az eljárási garanciák hiánya a fogva tartás során; az uniós szabályok be nem tartása a befogadási feltételek tekintetében; a hatékony jogorvoslathoz való jog hiánya.

Arról Avramopulosz nem mondott konkrétumot, hogy miben lenne kész engedni a magyar fél. Szombaton mindenesetre az Európai Néppárt kemény hangú közleményben tette helyre a pártcsaládba tartozó Fidesz által vezetett magyar kormányt, és közölték, a párt elnökségével folytatott ülésen Orbán Viktor megígérte, hogy az Európai Bizottság kívánalmainak megfelelően újragondolják a felsőoktatási törvény átalakítását. Orbán ugyan ezt némileg tagadta szombat délutáni megszólalásában, kedden mégis rábízta a törvény felülvizsgálatát az igazságügyminiszterre.

Avramopulosz migrációs vitával kapcsolatos optimizmusának ellentmond, hogy szombaton Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője Brüsszelben azt mondta, még abban a kérdésben sincs egyetértés a felek között, hogy a magyarorzági menedékkérők őrizetben vannak-e, vagy sem. A magyar fél úgy tartja, hogy nem, mivel Szerbia felé nyitva áll a tranzitzóna kapuja.

Brüsszel szerint azonban ez őrizet, és ez aggályos, mert mindenkit, akit Magyarországon fognak el a rendőrök, a tranzitzónába zsuppolják vissza, ezt jelenti a fent említett "a határon lefolytatott eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése". Ráadásul a határ menti eljárás szabályai szerint a konténtertáborokban csak 4 hétig lehetne őrizetben tartani a menedékkérőket, ha addig nem bírálják el az ügyüket, szabadon távozhatnak. A magyar szabályozásban azonban nincs időkorlát.

A lap értesülése szerint a migrációs kérdésre az Európai Bizottság később fog visszatérni, mert a szerdai európai parlamenti vitán másféle magyar kérdésekről volt szó - a CEU ellehetetlenítéséről, a cilvilek elleni törvényről, illetve a Brüsszel-ellenes retorikát folytató nemzeti konzultációról.
 
Kedden az Európai Bizottság javasolta, hogy Ausztria esetében is szüntessék meg 6 hónapon belül az ideiglenes ellenőrzést a schengeni határokon, ehelyett fokozottabb rendőri ellenőrzést javasolnak a határok környékén és a forgalmas utak mentén. Avramopulosz erről azt mondta, ez az utolsó hosszabbítás. Ugyanakkor - a schengeni kódex alapján - a tagállamok belbiztonsági érdekekre, például terrorveszélyre hivatkozva is visszaállíthatják az ellenőrzést a határokon. Az Európai Bizottság jelezte, hogy ez ügyben akár módosíttatná is a schengeni határkódexet, és időkorláthoz kötné a határellenőrzés egyoldalú bevezetését.