CEU-s és nem CEU-s diákokból, vagy már dolgozó emberekből alakult az Oktatási Szabadságot csoport, amely egyre bővül, s amely a CEU védelmére alakult. A szervezet egyik vezető személyisége, Békés Gáspár nyilatkozott a hvg.hu-nak az egyetem épületében. Ők szervezték a kedden a CEU körül formált élőláncot, ám a Parlament előtti eseményekhez, dulakodáshoz már nem volt közük, bár magánemberként többen figyelték azt, Békés is. Azt meséli, sokan segítenek a csoport munkájában, ő a döntéseket hozó kisebb vezető testületben vesz részt.

"Nehéz, mert vizsgaidőszak van."

Most mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy hogyan folytassák a CEU-törvény elleni tiltakozásokkal. "Ha lesz tüntetés, akkor az a hétvégén lesz. Most van ennek momentuma, vagy szombaton vagy vasárnap. Akadnak, akik szerint meg kéne várni Áder János döntését. Én ebben nem hiszek, szerintem ő csak egy bábu a Fidesz soraiban. Értem, hogy bizonyos törvényeket megvétózott, de sokat meg nem, például Paks II.-t sem, hasonlóképpen zéró konszenzus áll mögötte, mint a CEU-törvény mögött."

Békés Gáspár

Reviczky Zsolt

Akármi is lesz, az Oktatási Szabadságot csoport nem adja fel – ahogy az egész CEU sem, "arra senki ne számítson". Békés azt mondja: "egyre többen leszünk, egyre nagyobbak lesznek a tüntetések, egyre profibbak leszünk".

"Itt megvan a vitakultúra"

Az egyetemen mindenki hasonlóan eltökélt, és tájékozott is arról, mi a cél. Bár az egyetem vezetése kezdetben kétkedett, hogy a tüntetés jó eszköz-e a törvény megváltoztatására, ma már úgy érzi, velük vannak ők is, például osztogatják a kiállást jelképező kitűzőket. A keddi demonstráció után köszönőlevelet küldtek, Békés pedig maga is napi kapcsolatban van az egyetemi kommunikációs stábbal.

Nincs sok diák a CEU-n (összesen 1600-an tanulnak itt – a szerk.), kis, összeszokott közösségről van szó, "a terek is úgy vannak kialakítva, hogy minél többet lehessen kommunikálni", egy pakisztáni összeül egy indiaival, egy izraeli egy palesztinnal, hogy megvitassák a húsba vágó kérdéseket. "Itt megvan ez a vitakultúra, hogy megbeszéljük a kérdéseket, és hogy közösen haladjunk tovább."

Tüntetés a CEU mellett április 4-én.

Mónus Márton

Mikor megemlítjük a tiltakozásképp bevetett egyetemi sztrájkkezdeményezést, Békés nem kertel. "Ez egy jó kezdeményezés. Bár lehet, hogy Orbánék ennek is örülni fognak, hogy nem tanítanak az egyetemeken, és buták maradnak az emberek. A sztrájk akár általánossá is bővülhet. Igenis lépjenek sztrájkba, a diákok is lépjenek sztrájkba, a tanárok is, addig egyszerűen ne menjünk iskolákba, tartsunk piknikeket, találjuk ki, hogy hogy lehet ezt megakadályozni. Én a hidak lezárását is jó ötletnek tartom. Tegyünk meg mindent, amit lehet, ha kell, legyünk ott a Parlament előtt. Mutassuk meg, hogy van egy vonal, amit nem lehet átlépni."

Mi várható ennek fényében, milyen akciókat várhatunk a tiltakozó diákoktól? "Fiatalok vagyunk, a kreatív energia megvan bennünk, egyre érdekesebb és izgalmasabb tervekkel állunk elő. Az élőlánc jó ötlet volt, amely élőtömeggé vált a végén a CEU körül, ezt 12 óra alatt tudtuk összehozni."

"Az autonómia kinyírásával a tudományt öljük meg"

Békés egyébként személyében nem érintett a CEU ellehetetlenítésében, hiszen az idén végez az egyéves mesterképzésén:

"azért jöttem ide, mert ez a legjobb egyetem Magyarországon. Környezetvédelmi tudományt és szakpolitikát tanulok, amit a kormány majdnem megszüntetett az ELTE-n, és jelenleg szinte csak itt lehet tanulni".

Szakterületéről egyébként azt mondja, a kormány nem törődik a klímaváltozással, 2016-ban megfelezték a környezetvédelemre fordított pénzt, a minisztériumot beszántották. Vagyis értékes diplomájával inkább külföldön tud majd elhelyezkedni, mivel az "állami szférában nincs hol" dolgozni. Őt nem érinti tehát az egyetem esetleges elköltözése, de a többiekkel szolidáris. "A CEU Magyarországon olyan intézmény, mint a Bibliotheca Corviniana Mátyás király idejében, a humanizmus bástyája a feudalizmusban."

Reviczky Zsolt

A CEU példája épp azt mutatja meg, hogy megfelelő ráfordítással és munkával Magyarországon is lehet jó egy egyetem. És egy ilyen országnak, mint a miénk, csakis a szolgáltatásokban van lehetősége kitörni. "Hiába mondják Orbánék, hogy agrárország vagyunk, az agráriummal senki nem csinált fejlett országot – mondja –, pláne nem, ha leépítjük a legjobb oktatási intézményeket."

Az egyetemi autonómia sem valami elméleti dolog, azért kell, mert a tudomány így működik: hogy meg lehessen kérdőjelezni a kutatási eredményeket – fogalmaz. "Ha megöljük az autonómiát, akkor magát a tudományt öljük meg. De lehet, hogy ez a céljuk. A szegény emberek kevesebbet tudnak foglalkozni a közéleti dolgokkal, azzal vannak elfoglalva, hogy életben maradjanak."