Lemondott bírói hivatásáról a Budaházy György és társai ügyében első fokon ítéletet hirdető, de azt a mai napig írásba nem foglaló bírónő, Kenéz Andrea, a felettese, a büntető kollégium vezetője pedig részben ezért távozott a posztjáról – közölte a Fővárosi Törvényszék elnöke, Fazekas Sándor keddi sajtótájékoztatóján.

Fazekas azt mondta, hogy a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében első fokon eljáró bírói tanács elnöke a fél éve kihirdetett ítéletet még mindig nem foglalta írásba, a vezetői felelősségre vonás során pedig az ügy méreteire hivatkozott, ugyanis az iratok összességében több tízezer oldal terjedelműek. 

Az elnök azonban - amint a sajtótájékoztatón elmondta - ezt nem tudta elfogadni, fegyelmit indított és megvonta a bíró otthon dolgozási kedvezményét, mire a bíró lemondott. Azóta lemondási idejét tölti és az elsőfokú döntés írásba foglalását végzi, ami mintegy 90 százalékos készültségi fokon áll. "A hivatásrend tekintélyét nem erősítették a történtek" - jegyezte meg Fazekas Sándor.

Kenéz Andrea bírónő Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki, és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlottak fellebbezést nyújtottak be. Budaházy György és hat vádlott-társa a súlyos büntetés ellenére házi őrizetbe került, további három emberrel szemben pedig a bírónő lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Az ügyészség fellebbezett és tavaly október végén Budaházy György előzetes letartóztatásba került.

A bírónőnek az ítélet szóbeli kihirdetése után legfeljebb hatvan napja lett volna azt írásba foglalni, de amíg ezt nem teszi meg, addig az eljárás nem kerülhet másodfokra és nem születhet az ügyben jogerős ítélet.

Az Átlátszó azt írja, a bírónőt nagyon megviselték azok a támadások, amelyek Budaházyék eljárása során érték, de a lap hozzáteszi, a bírónő már több esetben is jelentősen túllépte az ítéletek írásba foglalására kapott határidőt. Az egyik a Tocsik-ügy volt, a másik pedig szintén egy rendkívül bonyolult, 46 vádlottas büntetőper.

A lap szerint a bírónőnek többletidő is rendelkezésre állt Mikó Gergelynek, a büntető kollégium vezetőjének a jóvoltából, de ezzel sem tudták elérni, hogy a bírónő befejezze az ítélet leírását. Az Átlátszó szerint Mikó Gergely ezért távozott a posztjáról. A Fővárosi Törvényszék Átlátszónak adott tájékoztatása szerint ez a vezető személyes döntése volt. Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke ugyanakkor elismerte, hogy a kollégiumvezető távozása részben összefügg a Budaházy-ítélet írásba nem foglalásával.

Mint ismert, a vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai nevű szervezet a szocialista-szabad demokrata kormányzás idején, 2007 és 2009 között erőszakosan próbált beavatkozni a hazai politikába. Meg akarták akadályozni az egészségügyi törvény elfogadását, majd Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon kormányalakítását. A vádpontok között szerepeltek Molotov-koktélos támadások és Csintalan Sándor megverése is.