Magyarország háttéralkut köthetett Németországgal, a kormány a kötelezettségszegési eljárásokat illetően engedékenységet remél a népszavazás utáni stílusváltásért cserébe – közölte a Magyar Nemzet.

A lap szerint a kormány a német segítségnek köszönhetően az uniós közbeszerzési irányelvekkel ütköző Paks II. és a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházások miatt indult kötelezettségszegési eljárásokban kaphat zöld jelzést Brüsszeltől.

A külügyes források szerint a kormány a hét végi népszavazás utáni stílusváltásért cserébe remél segítséget a kötelezettségszegési eljárások ügyében. Az Orbán Viktor által képviselt menekültpolitika ugyanis veszélyes lehet Angela Merkelre nézve, amit a német radikális jobboldali párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) egy előre hozott tartományi választáson aratott szeptemberi győzelme is bizonyított.

Az alku értelmében a hét végi kvótanépszavazást követően a magyar kormány visszavesz a menekültellenes retorikából, és konstruktívabb lesz az Európai Uniót érintő kérdésekben is.

A Berlinbe látogató vezető magyar kormánytisztviselők többször elmondták, a népszavazás után leáll a menekültellenes kampánygépezet – mondta a Magyar Nemzetnek Hegedűs Dániel, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője.

A kutató szerint a magyar diplomácia a menekültellenes és olykor Merkel-ellenes kommunikációt a belpolitikai helyzettel indokolja. Hegedűs ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy az ígéreteit betartja a kormány, a kommunikációban teljes fordulat nem, legfeljebb a hangnem enyhülése várható.

Hozzátette, az is logikusan hangzik, hogy a két kötelezettségszegési eljárásban Németország Magyarországot támogatja, Berlin mindkét beruházásban érdekelt.

A paksi bővítés tető alá hozásában a német gazdasági lobbi markánsan részt vett, a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházása pedig a görög kikötők és a német piacok összekötését szolgálja, ami egyértelműen német gazdasági érdek – tette hozzá.