Áder János köztársasági elnök mandátuma 2017-ig szól, azonban mégis felmerült korábban a neve az ENSZ-főtitkári posztjának lehetséges várományosai között. Az ENSZ íratlan szabálya szerint mindig más térség adja a szervezet vezetőjét, ezúttal Kelet-Európa lehet a soros, amennyiben nem előz be Új-Zéland jelöltje. A köztársasági elnök azonban úgy tűnik, hogy nem szerzi meg a posztot, a Figyelő legfrissebb lapszámának esélylatolgatása szerint példátlan lenne, ha egy mandátummal rendelkező köztársasági elnök futhatna be győztesként a tisztújításon 2016-ban.

MTI / Koszticsák Szilárd

Áder azonban esélyes lehet a főtitkárhelyettesi posztra is, a környezetvédelemért felelős helyettesi posztot jelenleg Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap egykori tudományos és politikai igazgatója tölt be. Kőrösi Csaba egykori ENSZ-nagykövet tanácsára állt rá Áder elnöki ciklusában a környezetvédelem témakörére, ez a későbbiekben kifizetődhet. Azonban esélyeit itt is csökkenti, hogy sokkal inkább a külpolitikában mozgó személyeket szoktak beválasztani a vezetésbe, nem köztársasági elnököket, ráadásul angolul is gyengén beszél, valamint nem tud franciául.

Kőrösi szerint „vicces spekuláció”, hogy Áder váltása Kövér László köztársasági elnökké jelölését segítené, a lap szerint Orbán Viktor szívesebben látná az elnöki székben a következő ciklusban az egykori házelnököt. Jelenleg ugyanaz az egykori kollégiumi kör tölti be az ország három legfőbb közjogi méltóságának tisztségét.

A párizsi klímacsúcs remek terepet jelenthet azonban a lobbizásra a Figyelő szerint, azonban nem tudni, hogy végül kit jelölne Magyarország, vagy melyik jelölt mögé állhat be a diplomácia. Felmerült Bogyay Katalin jelenlegi ENSZ-nagykövet, egykori UNESCO-nagykövet neve is, akit női jelöltként sok ország szívesen fogadna – soha nem volt még főtitkárnő a szervezet élén. Irina Bokova bolgár jelölt azonban előnyösebb pozícióban van az UNESCO jelenlegi főtitkáraként.

Illúzióink ne legyenek, a lap szerint is csak formaság a főtitkárválasztás, a Biztonsági Tanács állandó tagja jellemzően előre egyeztetik a jelölteket, összesen kilenc BT-tagország szavazata elegendő az új jelölt megválasztásához – mindig csak egy név merült fel és mindig elfogadták.