Az alapítványi iskolák már most is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint az állami vagy az egyházi intézmények.

A bérek átlagosan a költségek legfeljebb kétharmadát jelentik, a kollégiumok esetében az állami támogatás a működtetés és fenntartás költségeinek mindössze 35 százalékát fedezi. Szerintük ezért pénzügyi okai ezért nem lehetnek a tervezett csökkentésnek.

Az egyesület közleményében azt írják, hogy az alapítványi iskolák nemcsak az elit képzésről szólnak. Az érintett intézmények fele „hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetősége” – fogalmaznak.

2013-as adatok szerint 232 875 diák tanult itthon 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézmény 2664 telephelyén, akiket 10147 pedagógus tanít. Az egyéb dolgozók száma háromezer körül van a szférában. 

Ha jövőre valóban jelentősen csökkentik az alapítványi iskolák támogatását, az sok intézmény bezárásával vagy elbocsátásával járhat, mert sok helyen nem tudnák saját forrásból kitermelni a kieső összegeket.

Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete azt szeretné, ha visszavonnák az őket érintő költségcsökkentést és fenntartanák a 2011-es köznevelési törvény szerinti finanszírozási rendszert.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyeztetésre hívta össze péntekre a többi érdekképviseletet a jövő évi közoktatási költségvetés miatt, és javaslatot tesznek sztrájkbizottság felállítására. A Gimnáziumok Országos Szövetségének vezetője szerint az eddigi kormányzati nyilatkozatok pánikhangulatot keltettek az intézményekben, jelentős kiadáscsökkentésre készülnek ugyanis a középfokú oktatásban. A hvg.hu erről szóló cikkét itt olvashatják.