A felzárkózással foglalkozó államtitkárságot a szociálpolitikai államtitkárság egy részével vezetik majd össze – mondta a jelenleg is az emberi erőforrások minisztériumát vezető politikus. Szerinte az egész tárca fókuszában a "család jóléte" áll majd, és a különböző szakpolitikákat e köré építik majd.

Balog Zoltán Szabó Tímea független képviselő kérdésére arról beszélt, hogy várhatóan a tárca államtitkárainak harmada, azaz "legalább 30 százaléka" nő lesz.

A miniszterjelölt meghallgatásának kezdetén egy utalást tett arra is, ki lehet az egyik államtitkára, a miniszter a bizottság fideszes elnökének, Zombor Gábornak azt mondta, "lehet, hogy még közelebb fogunk ülni egymáshoz". Korábban többek között a Népszabadság is azt írta, hogy Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere is esélyes lehet az egészségügyi államtitkári posztra.

A miniszterjelölt tárcája korábbi teljesítményével kapcsolatban kritikusan azt mondta, nem tettek annyit a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átalakításával kapcsolatban, mint amennyit tenniük kellett volna, ezért szerinte ezen a területen még lesz feladatuk a következő időszakban.

Az MSZP-s Korózs Lajos a meghallgatáson arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan szegénység az országban, mint most az elmúlt négy év kormányzása után, továbbá diszkriminatívnak nevezte azt a kormányzati intézkedést, ami csak a nőknek biztosított lehetőséget arra, hogy 40 év munka után nyugdíjba menjenek.

Balog Zoltán gátlástalan demagógiának nevezte a szocialista képviselő szavait. Úgy fogalmazott, ő már akkor cigánygyerekeket tanított a diósgyőri gépgyárban, amikor Korózs Lajos az MSZMP-s párttagkönyve után rohangált. Közölte, kikéri magának, hogy szegénységből kioktassa, mint mondta, ő onnan jött és nem csak visszajár, hanem ott is él a szegény emberek között.

A jobbikos Novák Előd szerint egy kormányokon átívelő népesedéspolitikai minimumra lenne szükség annak érdekében, hogy a családok tervezni tudják a jövőjüket. Párttársa, Sneider Tamás arról beszélt, hogy a kábítószer-fogyasztás tömegessé válik a falvakban a cigány fiatalok körében, és szerinte addig nem lehet felzárkózásról beszélni, amíg erre nem figyelnek oda.

A miniszterjelölt meghallgatását a bizottság kilenc tagja támogatta, öten nemmel szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott.

Balog Zoltánt az Igazságügyi Bizottság is alkalmasnak találta a miniszteri posztra, 7 igen, 1 nem és 2 tartózkodással. A miniszter a nemzetiségi, civil és egyházi ügyekről beszélt ezen a meghallgatásán. A hátrányos helyzetűek felzárkóztatásával összefüggésben azt mondta: a munka és a tanulás az, ami segíti felzárkózásukat, s cél az, hogy semmi olyan intézkedési mechanizmus ne működjön, ami elzárja őket ezektől a lehetőségektől.

Beszélt az etnobiznisz visszaszorításáról is, vagyis arról, hogy olyanok tekintik etnikai csoporthoz tartozónak, akik valójában nem tartoznak az adott csoporthoz, pusztán a támogatáshoz való hozzáférés a céljuk. A nemzetiségek esetében a kulturális autonómia kiterjesztését nevezte előrelépésnek.

Az egyházakkal összefüggésen azt emelte ki, hogy ma 200 ezren tanulnak több mint ezeregyszáz egyházi fenntartású intézményben. Ezen a területen a finanszírozási rendszer újragondolását említette. A civilekkel összefüggésben a Nemzeti Együttműködési Alap létrejöttét nevezte előrelépésként, itt a bejegyzések egyszerűsítését tennivalók közé sorolta.