A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly Intézet részletesen elemezte, hogy a kormánynak a Velencei Bizottság lesújtó véleményére válaszul elkészített, a bíróságok szervezetét és igazgatását, valamint a bírók jogállását szabályozó törvényeket érintő korrekciója mennyiben küszöböli ki a szabályozás problémáit.

Az elemzés megállapítja, hogy a kormányzati válasz nem ad okot megnyugvásra - írja közleményében az Eötvös Károly Intézet. A kormány törvényjavaslata a Velencei Bizottság által megfogalmazott tételes kritikáknak csak egy részére reflektál, az Európai Bizottság számos észrevétele jogalkotói válasz nélkül marad.

Például hiába vétózná meg az Országos Bírói Tanács az Országos Bírósági Hivatal elnökének döntését akkor, ha az nem a nyertes pályázót nevezné ki bírónak, ha ugyanakkor az OBH elnöke bármikor eredménytelenné nyilváníthatja a pályázatot. Sőt, az OBH elnöke továbbra is jogosult bírákat vagy ügyeket kontroll nélkül másik bírósághoz áthelyezni.

"A kormány úgy kezeli a Velencei Bizottság bírálatát, mintha az egy egyébként jó szabályozási filozófia mentén kialakított törvénycsomag egyes szabályainak helyességét kérdőjelezné meg csupán. Ezzel szemben a Velencei Bizottság az új rendszer olyan koncepcionális problémáira mutatott rá, amelyek nem küszöbölhetők ki a törvény egy-egy nyilvánvaló hibájának kiigazításával, és különösen nem orvosolhatók a tételesen megfogalmazott kritikák jelentős részének figyelmen kívül hagyásával. A mozaikszerű változtatások nem alkalmasak a rendszerszerű problémák kezelésére" - teszik hozzá.

Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy beláthatatlan következményekkel járhat, ha a kormányzat nem tesz maradéktalanul eleget a Velencei Bizottság által ismertetett követelményeknek.

"A mindenkori kormányoknak a bírói hatalmi ággal szembeni bármilyen erőfitogtatása, még akkor is, ha közvetlen módon nem hat a bírák ítélkezési tevékenységére, olyan környezetet teremt, amelyben a bíró és az igazságszolgáltatásért a bírósághoz forduló ügyfél is joggal feltételezheti, hogy a bíróság politikai nyomás alatt áll. Ez elvezethet oda, hogy senki nem bízhat abban, hogy szükség esetén részére igazságot szolgáltatnak a bíróságok. Nincs az a tisztességes aktuálpolitikai cél, amelynek oltárán a független igazságszolgáltatás, vagy az abba vetett hit feláldozható lenne" - tette hozzá az intézet.