A köztársasági elnök az 1960-as évek első felében a Budapesti Corvinus Egyetem elődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán tanult, és a képzés végén, 1965-ben írt szakdolgozatot - idézte fel az Index.

Nagy Zsuzsanna, a BCE Központi Könyvtár főigazgatója a portálnak azt mondta, hogy a régi szakdolgozatokat nem szokták megőrizni, de erre nincs is konkrét állami előírás, intézményenként változhat. Az újabb szakdolgozatokat 2001 óta az interneten egy külön oldalon tárolják elektronikus formában a hallgatók munkájának segítésére. Egyedül a PhD-hallgatók doktori disszertációjából tartanak meg egy köteles példányt - tette hozzá.

A főigazgató az Index szerint azt is elárulta, hogy régebben a szakdolgozatokat mikrofilmen tárolták. Ennek úgy zajlott a menete, hogy a tanszéken megtartottak egy bekötött példányt, amit a könyvtár mikrofilmre vett, majd a fedőlapot eltávolítva a nyomtatott dokumentumot megsemmisítették. A rendszer egyébként nem működött tökéletesen, nem minden szakdolgozatot őriztek meg ilyen módon, sok diplomamunka már a tanszéken sem volt megtalálható.

A könyvtár eleinte az egyetem főépületében működött, majd a nyolcvanas évek közepén a Zsil utcába költözött. Ide magukkal vitték a mikrofilmeket is, viszont amikor 2006-ban a református egyház megörökölte a telket, amin a könyvtár állt, és át kellett költözniük az egyetem C épületébe, a mikrofilmeket megsemmisítették. Legkésőbb ekkor semmisülhetett meg a szakdolgozat köteles példánya, ha eddig nem - tette hozzá az Index, amely szerint arról, hogy a szerzői példány még létezik-e, a portálnak nincs információja.

A hvg.hu szerdán számolt be arról, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 1992-ben benyújtott kisdoktori értekezésének legnagyobb része - a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal - egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

Cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) „a leghatározottabban visszautasította” a plágium vádját. A KEH szerint Schmitt Pál személyesen ismerte a bolgár kutatót, és „több résztéma megtárgyalása során együttműködtek”. Ugyanakkor a közlemény azt is hangsúlyozta, hogy „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, „annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt” - fogalmaz a közlemény.