Ki kell adni információforrásait a Brokernet zsarolási ügyében Bodoky Tamásnak a BRFK határozata szerint. Az oknyomozó újságírással foglalkozó, „magyar Wikileaksnek” is nevezett atlatszo.hu a Brokernettel kapcsolatos zsarolási ügyben töltött fel dokumentumokat az internetre, ami után a rendőrség Bodokyt tanúként idézte be, a fájlokat tartalmazó adathordozót lefoglalta, és arra kötelezték az újságírót, hogy fedje fel, kitől jutottak az anyagokhoz.

Bodoky Tamás ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy még a hatályos magyar jogszabályok is lehetővé teszik, hogy egy újságíró inkognitóban hagyja forrásait, a felfedésükre csak különleges esetekben (például nemzetbiztonságot veszélyeztető ügyekben) kerülhet sor. „Az újságírói gyakorlat ilyen esetekben az, hogy azonosíthatatlan forrásokra hivatkoznak a kollégák. Postaládába befújt dokumentumokról, névtelen levelekről beszélnek. Mi nem használtuk ki a kiskaput, hanem elvi döntést hoztunk arról, hogy megpróbáljuk a forrásvédelemhez való újságírói jogot, és ehhez tartjuk magunkat továbbra is” – mondta az ügyről a hvg.hu-nak Bodoky Tamás, hozzátéve: ezzel a céljuk az volt, hogy teszteljék: a médiatörvény – a jogalkotó ígéreteinek megfelelően – valóban védi-e az újságíró forrásvédelemhez fűződő jogait.

A BRFK elutasította Bodoky Tamás érvelését, mint az újságíró írta az atlatszo.hu-n, „a határozat indokolása az igazán érdekes. Nem bíbelődik azzal, hogy alátámassza: miért különösen indokolt a jelen esetben az információforrás felfedésére kötelezni az újságírót, noha ez a nyomozó hatóságnak a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3) bekezdése alapján kötelessége lenne. A rendőrség ehelyett nemes egyszerűséggel azt állítja, hogy az újságírót a büntetőeljárások során nem illeti meg tanúzási mentesség”.

Mindennel szemben a BRFK

Nemcsak az európai minimumkövetelményeknek és a hatályos jogszabályoknak, de még az egyébként nagyon rossz, és az újságírók védelmét gyengítő magyar médiaszabályozásnak sem felel meg a BRFK érvelése Bodoky Tamás ügyében – mondta a hvg.hu-nak Szigeti Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa. A jogi szakértő szerint a BRFK panaszelutasító határozata félreértelmezi a hatályos jogszabályokat, amikor arra hivatkozik, hogy rá nem vonatkozik a 2010. évi CIV-es törvény, az  úgynevezett „első médiatörvény”, pedig azt még ez is megemlíti, hogy az újságírókat forrásvédelem illeti meg nyomozati hatósági eljárásban.

A rendőrség szerint ki kell adni az információforrást

Fazekas István

A BRFK határozata így még a hatályos magyar törvényeknek is ellentmond, az európai szabályozással és az Európai Emberi Jogi Bíróság határozataival sincs összhangban – mindkettő kötelező érvényű Magyarországra nézve is. Mint Szigeti Tamás elmondta, a bíróság precedens értékű ítéletében (az úgynevezett „Sanoma-ügyben”) három általános kritériumot határozott meg a forrás felfedésével kapcsolatban. Az első szerint erre csak egy kormánytól független szerv kötelezheti az újságírót (tipikusan bírósági határozat, de semmiképpen a rendőrség), és szükség van megfelelő, szintén független jogorvoslati fórumra is – ám jelen esetben Bodoky Tamás panaszát ismét a BRFK fogja elbírálni.

Mi a közérdek?

A második egyfajta „szükségességi teszt” elvégzésére kötelezi előzetesen a nyomozó hatóságokat, vagyis meg kell vizsgálniuk, hogy az adott információt nem lehet-e másképp beszerezni, mint a forrás felfedésével. Végül a harmadik arról szól, hogy azt is mérlegelni kell: ahhoz fűződik-e nagyobb közérdek, hogy az újságíró megnevezze a forrást, vagy ahhoz, hogy megmaradjon a védettség. A főszabály azonban a forrás védelme, és kivételes ennek korlátozása. A Sanoma-ügyben éppen azt mondta ki a bíróság, hogy egy autólopásokról szóló cikk esetében a védelemhez magasabb közérdek fűződik. „Itt is zsarolásról van szó, nem gyilkosságról, nem erőszakos bűncselekményről, nem nemzetbiztonsági ügyről, így itt a közérdek az újságíró védelmét követeli meg” – mondta a TASZ munkatársa.

Az atlatszo.hu mint említettük, panasszal élt a határozat ellen, de Szigeti Tamás szerint – a rendőrség hozzáállását tekintve – ezt várhatóan elutasítják, és akkor akár még további eljárás is indulhat Bodoky Tamás ellen, hamis tanúzásért. Más kérdés, hogy a fentiek alapján kijelenthető: a strasbourgi emberi jogi bíróság valószínűleg elítélné a magyar államot, ha ez történne.