MTI / Soós Lajos

A borsodi településen 2008. november 3-ára virradóra történt támadás volt a romák elleni bűntettsorozat ötödik cselekménye, amelyet négy további akció követett. Ez volt viszont az első olyan támadás, amely emberéletet követelt. 

N. Tibor tanú a bíróságon azt mondta: feleségével, rokkant bátyjával és süketnéma lányukkal az utcafronti szobában aludtak, és üvegcsörömpölésre ébredtek. Azt látták, hogy a kisszobában tűz van, és több durranást hallottak. (Az ügyészség szerint a tüzet a szoba ablakán Pető Zsolt harmadrendű vádlott által bedobott Molotov-koktél okozta.)

A tanú felidézte: mindhárman kiszaladtak, hogy eloltsák a tüzet, de az előszobában újabb durranások után a felesége és a testvére összeesett. "Kelj fel, mi van veled, ég a ház!" - mondta a férfi a földön fekvő, 43 éves feleségének, de az nem válaszolt. Emlékei szerint akkor, amikor a nőt megemelte, azt látta, hogy egy nagy vértócsa van a feje alatt. A férfi hozzátette, hogy a nála két évvel idősebb bátyja a felesége mellett esett össze, de őt már nem tudta megnézni, berohant a szobába a telefonjáért, és átszalad a szomszédba segítséget hívni.

Kitért arra: feleségének és testvérének a holttestét, valamint süketnéma lányát, aki a lángoló ház nagyobbik szobájában az ágyon ült, a szemben lévő házban lakó öccse hozta ki, akinek az otthonát szintén megtámadták.  Közlése szerint azt, hogy a jobb oldalát sörétes fegyverből találat érte, csak a mentők kiérkezésekor vette észre, mert a korábbi "csípő érzés" erősödött és inge véres lett. A kórházban később sörétszemet operáltak ki a bordái közül.

A Pest Megyei Főügyészség szerint az ablak lehúzott redőnyein keresztül az asszonyt és sógorát Pető Zsolt harmadrendű vádlott lőtte agyon azzal a fegyverrel, amelyet fél évvel korábban egy besenyszögi vadásztól rabolt el az első- és a másodrendű vádlottal, Kiss Árpáddal és Kiss Istvánnal együtt. Ugyanezzel a sörétes puskával lőtt rá többször is 2009. augusztus 3-án a Szabolcs megyei Kisléta egyik lakóházára, majd miután szétlőtte a bejárati ajtót, Kiss Istvánnal agyonlőtték az ágyban fekvő 45 éves nőt; a házban tartózkodó, akkor 12 éves lány életveszélyesen megsérült.

A vád szerint Kiss Árpád és Kiss István, illetve Pető Zsolt a korábbi támadásokban (Galgagyörk, Piricse, Nyíradony, Tarnabod) "szerzett tapasztalatok" alapján jobban átlátható és megközelíthető célpontot keresett. Mivel Tarnabodon nem romák házait támadták meg, már nem volt fontos, hogy romákkal összefüggő, negatív hírekből ismert település legyen a célpont, csupán az, hogy romák éljenek ott. Így lett a következő helyszín Nagycsécs, azt követően már mindig életveszélyes és halálos sérüléssel járó támadásokat követtek el, aprólékos módon megtervezve.

Az ügyészség úgy véli, a nagycsécsi gyilkosság fordulópont volt: a halálos áldozatokkal járó támadás megerősítette a vádlottakat abban, hogy így érhetik el céljaikat, ha "saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást". Ezt követően már kifejezetten ölési szándékkal tervezték meg következő támadásaikat, amelyek során négy másik embert, köztük egy ötéves kisgyermeket megöltek, egy fiatal fiút és egy 12 éves lányt életveszélyesen megsebesítettek.

A nagycsécsi kettős gyilkosság azért is fordulópont volt a romák elleni támadássorozatban, mert Kállai Ernő kisebbségi ombudsman javaslatára az akkori országos rendőrfőkapitány ötventagú külön nyomozócsoportot állított fel a tettesek kézre kerítésére és 10 millió forint nyomravezetői díjat tűzött ki. Az Országos Cigány Önkormányzat a támadásban megsemmisült házat újjáépíttette, s november 3-át - az első halálos áldozatok emlékére - a cigányság gyásznapjává nyilvánította.

A romák elleni támadások miatt Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, valamint a tiszalöki és a kislétai támadásban a vád szerint bűnsegédként részt vevő negyedrendű vádlottat, Csontos Istvánt aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel vádolják.

A testvérpár csak a sérüléssel nem járó támadásokat ismerte be, míg a harmadrendű vádlott következetesen mindent tagad. A szerződéses katonaként Koszovót is megjárt, a katonai titkosszolgálattal is szoros kapcsolatban állt negyedrendű vádlott, Csontos István a két utolsó, a tiszalöki és a kislétai gyilkosságról, amelyekben sofőrként segítette társait, részletes vallomást tett a nyomozás során.

A tárgyalás további nagycsécsi sértettek tanúkénti meghallgatásával folytatódik a bíróságon.