Gyurcsány Ferenc az MSZP frakcióülésének szünetében. Menekülési útvonal

MTI Fotó: Marjai János

A bejegyzés alatt álló Demokrata Párt lehet az a formáció, amelyben Gyurcsány Ferenc vezető tisztséget tölthet be. A Magyar Nemzet birtokába került közgyűlési határozat szerint a Demokrata Párt akkor egyesülne az MSZP-vel, ha utóbbi lecseréli nevét. Ellenkező esetben a Demokrata Párt a szocialistákból kiváló tagságot fogadná.

A Demokrata Párt megalapítása és annak gyurcsányi indoklása sokkal élesebb, nyíltabb üzenet az MSZP irányába, mint az eddigiek – mondta Szánthó Mikós politikai elemző. A „vagy én, vagy ők” – tehát vagy Gyurcsány, vagy a jelenlegi pártvezetés – közötti választás felkínálása sokkal egyértelműbb jelzés az eddigi, az MSZP megújítására vagy a „rendszer megváltoztatására” tett utalásoknál – tette hozzá.

Szánthó szerint a teljesen új, különálló párt létrehozása egyúttal egyféle „biztonsági tartalék”, „menekülési útvonal” is Gyurcsány számára arra az esetre, ha korábban kezdeményezett pártszavazási kísérlete nem járna sikerrel – amire komoly esély van. A pártszavazási folyamat ugyanis egyáltalán nem egyszerű folyamat: kiírásához először is szükséges a teljes párttagság egytizedének támogatása, majd a kiírás után a szavazás érvényességhez az, hogy a tagok legalább egynegyede ugyanabba az irányba voksoljon – mutatott rá a politikai elemző.

Szánthó szerint azonban a volt miniszterelnök teljes sikeréhez ez sem elég, hiszen egyes kérdések – például a pártvezetők közvetlen választása – ügyében szükség lenne az MSZP alapszabályának a módosítására is, amihez kétharmados kongresszusi többség kell. Tehát pártbeli ellenfelei egy „blokkoló egyharmaddal” keresztülhúzhatják Gyurcsány ez irányú terveit a 2012-es kongresszuson – tette hozzá. Az elemző emlékeztet, hogy az alapszabály alapján az nem dönthető el egyértelműen, hogy egy másik párttal való egyesüléshez, névváltoztatáshoz szükséges-e az alapszabály módosítása, vagy elég-e az egyszerű kongresszusi többség. A Demokrata Párttal történő fuzionálás esetén azonban még utóbbi esetben is meg kellene nyerni a kongresszusi szavazatok több mint felét és újra elindítani egy megerősítő pártszavazást – vélte Szánthó.

A politikai elemző szerint maga a pártszavazás arra „természetesen kiváló eszköz az exkormányfő kezében, hogy felmérje potenciális támogatóinak nagyságát, akikre azután támaszkodhatna az új párt megszervezése során”. „Az ugyanis bizonyosnak tűnik, hogy Gyurcsány a pártszavazással nyílt kenyértörésre viszi a dolgot, feltételezhető veresége esetén azonban nehezen lenne magyarázható úgy az MSZP vezetőinek, mint Gyurcsány részéről, miért is működnek még együtt” – zárta szavait.

Kiszelly Zoltán politológus a Magyar Nemzetnek az ügy kapcsán azt mondta: "Ahhoz tudnám hasonlítani a mostani helyzetet a szocialista párton belül, amikor egy hadihajó az ellenség elé lő a csata kezdetén". Véleménye szerint versenyfutás zajlik az idővel Gyurcsány és a párt „öregjei” között, amelyben jelenleg a bukott miniszterelnök javaslataival beelőzte az utóbbiakat. A politológus szerint az összecsapás egyik színtere volt Hiller István javaslata, amelyben a platformok vezetőire bízta volna a pártszavazást, azonban azokat a párt régebbi emberei vezetik. Gyurcsány ennek üzent hadat azáltal, hogy a széles párttagság véleményét szeretné kikérni, és hogy ne házon belül intézzék el a dolgokat – tette hozzá.

Kiszelly szerint a pártszavazásról szóló lépés hasonló az 1989-es népszavazáshoz, ahol a négy kérdés közül a köztársasági elnök megválasztásának módja volt a legfontosabb, míg most az összes kérdés közül a párttagság direkt pártelnök-választása kapcsán van a legnagyobb tét. „Egyelőre nem lesz kenyértörés a két oldal között, mivel Mesterházyék a kivárásra játszanak, és abban bíznak, hogy az idő múlásával jelentősen megerősödik majd az MSZP.” A jelenlegi MSZP-elnök a partvonalon kívülre akarja helyezni az egykori miniszterelnököt, és a mostani aláírásgyűjtés során látni szeretné, hogy valójában mekkora támogatottsággal rendelkezik – fogalmazott Kiszelly. „A szegfűért zajlik a csata, és szakadás csak akkor várható, ha valamelyik oldal súlyos vereséget szenved ebben a küzdelemben.” A politológus úgy látja, hogy a választási rendszer kialakítása nem befolyásolhatja a belső küzdelmet, de az biztos, hogy egyfordulós voksolás esetén nem érdeke senkinek a szakadás.