Rogán egyik javaslata szerint ugyanis a biztosítói megnevezés a következőképpen módosult: „a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (Bit.) szerinti biztosító (ide nem értve a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007. június 1-ét követően megszerző biztosítókat és a nem jelentős biztosító egyesületeket), a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe és a viszontbiztosítókról szóló törvény szerinti viszontbiztosító".

A bankadó tehát a 2007. június elseje után alakult biztosítókat nem érintené, Rogán indoklása alapján azért szükséges a változtatás, mert az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az indulást követően 5-8 évig veszteségesek. Az új biztosítók alapítását is veszélyeztetné a különadó. Így pedig csökkenne a piaci verseny az „eleve oligopol jellegű piacon”, ami hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit.

Járai Zsigmond duplán nyerhet

2007. június elseje után alakult egyébként Járai Zsigmond biztosítója, a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. A CIG-et 2007 őszén olyan Fidesz-közeli személyek alapították, mint Járai Zsigmond (az életbiztosító jelenlegi FB-elnöke), Martonyi János (jelenlegi külügyminiszter), Szapáry György (Orbán Viktor főtanácsadója) vagy Straub Elek.

A biztosító egyébként megalakulása óta szép sikereket könyvelhet el magának - pedig még nem telt el az a bizonyos rogáni 5-8 év. A Mabisz által publikált adatok szerint 2009-ben, és 2010 első negyedévében a befektetéshez kötött folyamatos díjú életbiztosítások állománydíja a legmagasabb a magyar életbiztosítási piacon.

Rogán Antal egy másik módosító-javaslattal is igyekezett a CIG biztosító kedvében járni. Amennyiben a CIG teljes felmentését eredményező módosító valamiért mégsem menne át a törvényhozáson, egy másik javaslat szerint jóval kevesebb különadót kellene fizetnie a törvényjavaslatban tervezettnél.

A biztosítók által fizetendő adó vetítési alapját Rogán Antal úgy módosítaná, hogy az egyszeri díjas életbiztosítások és az eseti díjak befizetése után csak 10 százalékos díjbevételt kellene elszámolnia a biztosítóknak. Ezzel azok a biztosítók járnak jól, amelyeknek több az egyszeri díjas életbiztosítása és az eseti díjakból származó bevétele, mint a folyamatosan fizetett életbiztosításokból származó bevétel.

A CIG összes díjbevételének körülbelül 50 százaléka származott egyszeri és eseti díjakból 2009 negyedik negyedévében. Összehasonlításképpen az Aegon hasonló bevételei az összes díjbevételének nagyjából a 2,5 százalékát adták. Igaz, a módosítással nemcsak a CIG járna nagyon jól, a Groupama Garancia díjbevételeinek valamivel több mint 50 százaléka származik egyszeri és eseti díjakból és hasonlóan alakultak az Union bevételei is.

Emellett nagyon jól jár még az Erste biztosító, ugyanis díjbevételeinek szintén több mint fele származik eseti és egyszeri díjakból, az MKB Életbiztosító (itt 75 százalékos ez az arány), a Magyar Posta Életbiztosító (több mint 90 százalék), a K&H biztosító (85 százalék).

Wáberer György is védett lehet

A másik ilyen bankadó-mentes cég, a Wabard Biztosító lehet, amely 2008. szeptember 9-én kapta meg az engedélyeket. Alapítója, Wáberer György - aki a szállítmányozással foglalkozó Waberers Holding Zrt. Tulajdonosa is - éppen hétfőn írt alá a gazdasági miniszterrel egy megállapodást a Nemzeti Összefogás Fuvarozói Fórummal. Ennek értelmében vállalták, hogy 2010 második félévében Magyarországon tankolják meg járműveiket azokban az esetekben is, amikor költséghatékonysági okokból inkább a határon túl tennék. Az ebből származó kétmilliárd forintos állami bevételt pedig az árvízkárosultak megsegítésére fordítanák.

A kedvezmények miatt emelni kell a biztosítókra kivetett adó mértékét, ezért az eredeti javaslatban szereplő 5,2 százalékról Rogán Antal módosítója 5,9 százalékra növelné a biztosítók nettó díjbevételre kivetett terhét, hogy ne csökkenjen a biztosítási szektortól elvárt 36 milliárd forintos összeg.