Világnézeti, vallási és politikai meggyőződéstől függetlenül minden csatlakozni szándékozóra vonatkozik a Nemzeti Együttműködés - jelentette ki Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn, az erről szóló politikai nyilatkozattervezet általános vitájában.

Mesterházy Attila a vitában elmondta: benyújtottak egy módosító indítványt, amelyben megfogalmazták az általuk elfogadható szöveget. A szocialista frakcióvezető hiteltelennek nevezte, hogy a Fidesz nemzeti együttműködésről beszél, és dokumentuma mottójában a béke, a szabadság és az egyetértés szavak szerepelnek. Azt kérdezte, hogy ha ezt komolyan gondolják, akkor az elmúlt nyolc évben miért nem ez a mottó vezette az akkori ellenzék politikáját. Közölte: nem értenek egyet azzal, hogy az ország 2010-ben szerezte volna vissza az önrendelkezését. Szerintük ez 1989-ben történt meg és ha igaz lenne, amit a Fidesz állít, akkor saját kabinetje sem lett volna legitim 1998 és 2002 között. 

Mesterházy Attila azzal sem ért egyet, hogy forradalmat vittek véghez az emberek tavasszal. Megjegyezte, ez a "hatalmas többség" 17 ezer szavazattal több ahhoz képest, amennyit 2006-ban az MSZP-SZDSZ közösen kapott. Helyén kell kezelni a dolgokat, a minősítésekkel érdemes a történelmi hűség szerint élni - fogalmazott. Álláspontja szerint a jövő pilléreiről szóló felsorolásból hiányzik a szabadság, a demokrácia és a társadalmi igazságosság.

Schiffer András (LMP) felszólalásában aláhúzta: az LMP minden mandátumot és minden képviselőcsoportot egyenlőnek tart, emellett nem vitatja a Fidesz jogát sem az alkotmányozásra, azonban úgy véli, hogy a párt adós maradt a közjogi terveivel: pontosan mit kívánnak tenni a magyar demokráciával, a közjogi rendszerrel. Rámutatott: az LMP egyetért azzal, hogy nemzeti együttműködésre és a pártok közötti párbeszédre van szükség, azonban ehhez nincs szükség új keretekre, mivel erre jelenleg is lehetőség van az Országgyűlésen belül.

Az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta: akármilyen nagy felhatalmazást is kap egy pártszövetség, politikai programját a kormányprogramon belül kell elmondania. Aláhúzta: az LMP nem támogatja majd sem a Fidesz politikai nyilatkozatát, sem az MSZP alternatív nyilatkozat-tervezetét, mivel ezekben a nyilatkozatokban a beterjesztők hamis képzetet állítnak fel amikor szembeállítják a pártokat az emberekkel.

Úgy vélte, meg kell újítani a demokrácia húsz éve elhanyagolt szerkezetét, azonban nem szabad az 1989-ben kialakult kereteken túllépni. Az LMP a demokrácia megjavításában és megújításában partnere lesz akármelyik pártnak, de nem támogat semmilyen olyan döntést, amely túl kíván lépni a demokrácia keretein - tette hozzá.

Mile Lajos (LMP) felszólalásában szintén azt emelte ki, hogy az LMP nem fogja támogatni a Fidesz nyilatkozat-tervezetét, mivel szerinte az együttműködésbe beletartozik az ellenvélemény és a vita is.

Jávor Benedek (LMP) felszólalásában rámutatott: nem lehet egyetlen éjszaka alatt, vagy egy politikai nyilatkozat-tervezet elfogadásával megteremteni a nemzeti együttműködést. Úgy vélte, az együttműködés megvalósításához be kell vonni a teljes társadalmat a fontos döntések meghozatalába, meg kell erősíteni az "aktív állampolgárságot".

A Jobbik homályos, de reménykeltő anyagnak tartja a nyilatkozattervezetet. Vona Gábor Jobbik-elnök azt mondta, ha az anyagban benne rejlik az a vágy, hogy túllépjenek az elmúlt húsz éven, hogy megszabadítsák az Országgyűlést az MSZP frakciótól, akkor a Jobbik politikai, társadalmi értelemben is segítségére lesz a nyilatkozat megvalósulásának. Vona Gábor beszéde elején rosszallását fejezte ki, hogy Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök nem vett részt az általa is jegyzett javaslat vitáján.