Kenedi János elmondta: több mint egy évtizede szeretne a pártállami titkosszolgálatok történetének kutatójaként betekinteni nyolc olyan iratba, amely 1996-ban a törvény értelmében elvesztette titkos minősítését. A Belügyminisztérium (BM), illetve jogutódai azonban a jogerős magyar bírósági ítéletek, illetve strasbourgi bírósági döntés dacára sem mutatják meg a kért iratokat.

Magyar bíróságok 1999 óta több ízben is kimondták, hogy az iratokat ki kell adni a kutatónak, mert azokat 1996 után törvénysértő módon titkosította ismét a Belügyminisztérium 2086-ig. Ez év májusában a strasbourgi bíróság is a kutatónak adott igazat, és megállapította, hogy a magyar állami szervek eljárása jogsértő.

Kenedi János elmondta, hogy a magyar hatóságoktól eddig a strasbourgi döntéssel kapcsolatban semmilyen jelzést nem kapott, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) pedig az elmúlt évek során összesen nem kevesebb mint 110 hivatali levelet – felszólítást – küldött a BM és jogutódjai részére azért, hogy a jogerős ítéleteket hajtsák végre, mindeddig teljesen eredménytelenül. Legutóbb augusztusban bírságolta meg ötezer forintra az Önkormányzati Minisztériumot (ÖM) a PKKB a sok évvel ezelőtti jogerős ítélet végrehajtásának elszabotálása miatt – jegyezte meg a kutató.

Az eset kapcsán az MTI a napokban előbb az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM) kereste meg, ahonnan azt a választ kapta, hogy a Strasbourgban megítélt összeget kifizetik a kutatónak, egyébként pedig jelenleg a kutató és az ÖM között van folyamatban bírósági eljárás, amelyről az ÖM adhat felvilágosítást. Ugyanakkor az IRM nem válaszolt azokra az írásban feltett kérdésekre, melyek azt firtatták: milyen jellegű iratokról van szó, mi az oka, hogy az IRM, illetve korábban a BM sem a magyar bíróságok jogerős döntéseit nem hajtotta végre, sem a strasbourgi bíróság jogi álláspontjából nem volt hajlandó levonni azt a következtetést, hogy az iratokba való betekintést lehetővé kell tenni Kenedi Jánosnak.

Ezután az MTI megkeresésére az ÖM arról tájékoztatott, hogy a keresett irat a HM egyik intézményénél van, egyébként pedig véleményük szerint „téves az a megállapítás, mely szerint az iratok kiadása tekintetében a Belügyminisztérium jogutódja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, illetve az Önkormányzati Minisztérium lenne”. A HM az MTI érdeklődésére azt a tájékoztatást adta, hogy a BM kérésére 2004-ben átvette a kérdéses irategyüttest, amely 8 lap szigorúan titkos minősítésű és 27 lap nyílt dokumentumból, valamint 2 lap iratjegyzékből áll, és jelenleg is a Hadtörténelmi Levéltárban őrzik. Legutóbb 2001-ben az akkori BM illetékes szerve 2086. március 31-ig államtitoknak minősítette.

A HM válaszában rámutatott arra, hogy a dokumentumok felett nincs rendelkezési joga, a betekintést a BM jogutódja határozhatja meg. A HM közölte azt is, hogy a Kenedi János által a BM ellen indított perben a PKKB 2005 januárjában végzést hozott, amelyben biztosította a felperes számára az iratokba való betekintés jogát. E végzés értelmében 2005 októberében Kenedi János és ügyvédje a Hadtörténelmi Levéltárban be is tekintettek a dokumentumokba, azok másolását azonban nem engedélyezték, hiszen arra a bírósági végzés nem adott felhatalmazást.

„A látogatást és a betekintés tényét jegyzőkönyv bizonyítja” – áll a HM írásos válaszában. A HM közölte, hogy a Hadtörténelmi Levéltár továbbra is úgy jár el az iratokkal kapcsolatban, ahogy azt a rendelkezési jog gazdája, vagy egy érvényes bírósági határozat előírja. Ezzel kapcsolatban Kenedi János azt mondta: a nyolc perelt iratból egyetlen egybe sem tekintett bele. Hétnek a hollétéről nincs is hivatalos tudomása, csak sajtóhírekből feltételezi, hogy esetleg a Magyar Országos Levéltárban lehetnek. A nyolcadik irat 27 nyílt oldalára, illetve annak is csupán az első oldalára rátekintekintett, ám mikor e célból 2005 októberében jogi képviselőjének és a PKKB végrehajtási bírájának társaságában bement a Hadtörténeti Levéltárba és másolatot kért, ezt megtagadták.

„A BM ellen indított per során a HM-ről egyáltalán nem volt szó, és a bíróságok ítéleteiben sem. Így csak hazugságnak minősíthetem, amit a HM állít, hogy betekintettem volna ebbe az iratba, s erről jegyzőkönyv készült” – tette hozzá mondta Kenedi János. A kutató szerint az 1960-as években keletkezett "titkos" iratok feltehetően BM-osztály iratok, amelyek korrupciós pénzmozgásokról árulkodhatnak. Bizonyos bűnös állambiztonsági módszerek feltehetően áthúzódnak a pártállamból a jogállamba – jegyezte meg Kenedi János, aki ugyanakkor azt valószínűtlennek minősítette, hogy a kérdéses iratok konkrét operatív akciókra, esetlegesen ismert közéleti szereplők pártállami ügynökmúltjára vonatkoznának.

Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy állami szervek jogerős ítéleteket évek óta nem hajtanak végre, Kenedi János úgy válaszolt: egyfelől előfordulhat, hogy egykori kollégáik kilétét próbálják a nyilvánosság elől eltitkolni jelenleg is döntési helyzetben lévő állambiztonsági dolgozók, másrészt pedig a lehetetlen procedúra elhúzódásához hozzájárulhattak egyes állami szervek részéről „buta presztízsszempontok”.

A kutató minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel továbbra is küzdeni fog az iratokba való betekintés jogáért. Az ügyben írásbeli kérdést intézett a kormányfőhöz Gulyás József (SZDSZ) honatya, többek között azt firtatva: kik a felelősök, illetve, bele kell-e törődni abba, hogy az iratok továbbra sem megismerhetőek.