Annak, hogy Magyarország hogyan fejlődik a következő húsz évben, döntő szerepe lesz abban, hogy az ország képes lesz-e integrálni a roma kisebbséget - jelentette ki Bajnai Gordon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encsen, a Zrínyi Ilona Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanévnyitó ünnepségén hétfőn.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: lehet beszélni szegregációról, kirekesztésről, kizárásról, lehet ingerülten kezelni ezt a kérdést, de Magyarország már megtanulta már az elmúlt 150 évben, hogy mindenfajta gyűlölködésből és kirekesztésből rossz származik. Ezzel az országnak csak vesztenivalója van - emelte ki.  Ahhoz, hogy nyerjen a társadalom, kölcsönös a felelősség, "érintve az egyenlet mindkét oldalát" - hangsúlyozta.

Korábban, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vilmányban a körzeti általános iskolájának és napköziotthonos óvodájának tanévnyitó ünnepségén arról beszélt, "nem lehet a pesti Duna-partról megoldani azokat a konflikusokat, amelyek ma Magyarországot feszítik, helybe kell menni, oda, ahol a problémák vannak".  Azokkal kell találkozni, akik ezeket megélik, akik a létbizonytalanságtól szenvednek, attól a biztonsághiánytól, amelyet ez a válság okoz. A válságról azt mondta, az nem pusztán gazdasági természetű.

"Magyarországon ma a kistelepülések nem kis részén konzerválódni látszik a reménytelenség", a kistelepülések egyre távolabb kerülnek Budapesttől, a fejlettebb régióközpontoktól, nagyvárosoktól, nem földrajzilag, hanem esélylehetőség, remény értelmében - fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve: a kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy a válság közepette egybetartsa az országot, megszüntesse a leszakadást, megpróbáljon új esélyt, lehetőséget adni. 
    
A cigányságot sokkal jobban sújtja a válság. A vilmányi kistérségében a cigánylakosság aránya sokszorosan meghaladja az átlagot, így ebben a kistérségben a hátrányok is halmozottan jelentkeznek - mondta Bajnai Gordon, utalva arra, hogy a romákat származásuk miatt is nagyon gyakran hátrány éri, a legtöbben szegénységben, reménytelenségben és egyre nagyobb veszélyben is élnek. 
    
Az anyagi nehézségektől való félelem, a napi megélhetésért való küzdelem kiélezi a társadalmi problémákat, ám a válság közepén kell a legjobban tudnunk, hogy az erőszak, a kiszorítás semmire nem jó megoldás, csak rontja az ország helyzetét. Magyarországon nem lehetnek másodrangú állampolgárok és gyerekek, és nem lehetnek másodrangú vidékek sem, ez ellen csak együtt, közösen tudunk tenni.  "Azt ígérhetem, hogy ez a kormány nem mond le senkiről" - mondta, és emlékeztetett arra, hogy a nemzeti iskolaelújítási program során 360 iskola újul meg 2011-ig több mint 100 milliárd forintból. A kormány kiemelten kezeli a leghátrányosabb helyzetű térségeket, kistelepüléseket, hogy oda jusson több pénz, ahol legnagyobb a szükség, ne nyíljon még jobban szét az olló, s hogy "ne legyen két Magyarország".