A Citadella műemléki védettségét igazoló iratok bemutatásáért alkotmánybírósági eljárást kezdeményez, és közérdekű adat kiadásáért az ombudsmanhoz is fordul a Citadella Investment Kft. (CI) ügyvédje, Horváth Z. Péter, hogy így bizonyítsa be, nincs olyan dokumentum, amely igazolná, hogy az ingatlan védett, és így a KÖH-nek nem volt joga megakadályozni 2002-ben a Citadella Terasz felépítését. Az ügyvéd szerette volna elérni azt is, hogy a Fővárosi Bíróságon jelenleg folyó közigazgatási pert – amelynek tárgya a CI vagyonkezelőként való bejegyzése – függesszék fel addig, amíg ki nem derül, hogy a Citadella műemlék-e vagy sem. A kérelmet a 2009. január 23-i tárgyaláson elutasították.

© Stiller Ákos

Terasz volt, nincs

2002-ben egy teraszt épített fel a Citadella Lődombján a Ctadella 4U Kft., amelynek az ügyvezetője akkor Veres István volt. A hatóságok azonban visszabontatták az építményt, arra hivatkozva, hogy  munkálatai engedély nélkül zajlottak.

Hat évvel ezelőtt a Legfelsőbb Bíróságon már született egy jogerős ítélet, amely a XI. kerületi turisztikai látványosság védettségére vonatkozóan is megállapítást tett. Az eljárás tárgya a Citadellát magában foglaló ingatlanon, a Citadella épülete előtti Lődombon végzett engedély nélküli építkezés volt. Az ítélet – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvénnyel összhangban – kimondta, hogy a Citadella az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlék-együttes. A bírói döntés szerint az objektum, ha nem lenne műemlék, akkor is védettséget élvezne, mert egyrészt régészetileg is védett területnek számít, másrészt pedig a világörökség részét alkotó Duna-part környezetét képezi, amelynek panorámája az UNESCO védelme alatt áll.

A KÖH szerint a Citadella műemléki védettsége azért is megkérdőjelezhetetlen, mert egészen az 1949. évi 13. törvényerejű rendeletig visszavezethető. Az ingatlant ennek alapján nyilvánították műemlékké 1951-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 1620-24/1951. számú döntésével, majd tették közzé az 1951-es, 1953-as, 1955-ös és az 1960-as hivatalos „Műemlékjegyzékben”, mely utóbbit az építésügyi és a művelődésügyi miniszter jóváhagyó záradékával látta el. Az 1951-es dátumot rögzíti egyébként a KÖH Nyilvántartási Irodája által idén január 21-én kiállított hatósági bizonyítvány is.

Ezt további törvények és miniszteri rendeletek is alátámasztják. „Mindezen dokumentumokon túlmenően a Citadella műemléki védettsége a legmagasabb jogforrási formában, törvény kifejezett rendelkezésével nyert elismerést, hiszen mind a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 14. § (1) bekezdése és melléklete, mind a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény melléklete is megerősítette a korábban rendeleti formában keletkezett védettséget, amikor a legjelentősebb magyar műemlékek között sorolták fel a Gellérthegy Citadella ingatlant” – közölte a hvg.hu-val a KÖH jogi igazgatója, Bóka Viktor. Hozzátette: a fentieken túl a műemléki státuszt igazolja még a tulajdoni lapon lévő bejegyzés is, így végképp jogi nonszensz az ingatlan védettségét kétségbe vonni.

Ezt azonban mégiscsak vitatja a CI, amelynek képviselői úgy vélik, hogy a fél évszázada keletkezett törvény rendelkezései szerint az egyedi műemléki védettség megteremtéséhez egyedi védettségi határozat és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, amelyek viszont nem lelhetőek fel. A hivatal által is említett 1951-es iratban a „hivatkozott szám mellett felterjesztett jegyzékben” szereplő építményekről készült lista nincs a dokumentumhoz csatolva. A jelzett rész azért sem stimmel, mert a betéti ív a felterjesztés része, aminek tárgya a műemlékké nyilvánítandó építmények jegyzéke, azaz a miniszter még nyilvánvalóan nem nyilvánította védetté. A Legfelsőbb Bíróság 2003. áprilisában meghozott ítélete egyébként nem is a felterjesztésre, hanem az 1960-as keltezésű jóváhagyásra hivatkozik a Citadella védettségének kimondásakor. Egyebekben pedig sem egy felterjesztés, sem egy jóváhagyás nem lehet azonos egy rendelettel.

Perek és eljárások

A Citadellával kapcsolatban több peres eljárás folyt: így a lődombi terasz fennmaradási és továbbépítési engedélyének elutasítása, illetve a bontásra való kötelezés miatt. Per tárgyát képezte a kiszabott örökségvédelmi bírság is, amelynek összegét végül 20 millió forintban állapították meg. Bírósági vita lett a végleges fennmaradási engedély elutasításából, a végrehajtási kifogás elutasításából és a hatósági bizonyítvány ügyéből is. A Citadella Investment Kft. beperelte a földhivatalt is a műemléki védettség ingatlan-nyilvántartási bejegyzése miatt, ebben az eljárásban a KÖH beavatkozóként vett részt. A Citadella 4U, illetve jogutódja, a jelenleg felszámolás alatt álló Citadella Investment Kft. kérelmét valamennyi – a felsorolásban nem szereplő nem peres – eljárásban elutasították.

Horváth Z. Péter az erőd tulajdoni lapjával kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a műemléki bejegyzés mellett nem található meg, mikor és milyen határozat alapján rögzítették. A HVG-ben hat éve megjelent cikk (2003/16, Enyém a vár) szerint a régészeti védettség tényét a földhivatal 1994. szeptember 2-án jegyezte be. Egy korábbi, 1983-ban kiállított, kézzel vezetett tulajdoni lapon szerepelt a műemléki védettség ténye, de iktatószám feltüntetése nélkül. Ez pedig nem mást jelent, mint azt, hogy a nyilvántartásban a Citadella műemléki jellege bejegyzésre alkalmatlan módon van feltüntetve, ami jogsértő. Ráadásul a telekkönyvi betéttárban nincs nyoma annak az eredeti forrásnak, aminek alapján az 1960-as évektől, a műemlék-nyilvántartások készítésekor műemlékként szerepeltették a Citadellát. 

Nemcsak dátum nélkül áll a műemléki bejegyzés, hanem utalás sincs arra az időpontra – 1900. január 1. –, ami viszont a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban fel van tüntetve, és amit csak a számítógépes rendszer ad meg programtechnikai okokból azoknak az ingatlanoknak az esetében, amelyek a kézi ingatlan-nyilvántartásban, és az azt megelőző telekkönyvi betétben is szerepeltek.

Az 1972. évi rendeletet követő új ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor a Citadella „műemlékként lett felvéve, ennek eredeti forrása azonban a telekkönyvi betéttárban nem lelhető fel” – közölte a HVG-vel a korábbi cikkben a Fővárosi Földhivatal. Mostani megkeresésünkre azt kérte, keressük meg felügyeleti szervét, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot. Ott viszont azt kérték tőlünk, hogy a tulajdonostól – a Magyar Államtól – kérdezzük meg, miért így van bejegyezve az erőd a földhivatalnál.  A probléma megoldására két lehetőség van: az egyik, hogy a földhivatal, miután észleli a hibát, kijavítja a tulajdoni lapot, a másik, hogy az ügyészség kötelezi a hivatalt a hiba kijavítására. Amennyiben „nem sikerül” ezt megtenni, előbb-utóbb törölni kell a bejegyzést.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi törvény szerint egyes, jogilag releváns tények bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. A védettség ténye egyébként független attól, hogy helyesen szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban.

© Stiller Ákos

„A Citadella műemléki védettségének, valós helyzetének a tisztázására a tárgyalásokon folyamatosan kértük a KÖH-től, hogy mutassa be a műemléki védettséget alátámasztó iratokat, de ez nem történt meg” – mondta a hvg.hu-nak Veres. Ügyvédje azt tette hozzá, reméli, hamarosan beigazolódhat, hogy nem engedély nélkül építették a teraszt a Lődombon, illetve, hogy a CI jogosult a Citadella vagyonkezelésére.