Az unió jogi és igazságügyi biztosa az őszi események kapcsán meghallgatta a kormány által megbízott bizottság
vezetőjének, Gönczöl Katalinnak, valamint az "alternatív" bizottság társelnökének, Morvai Krisztinának a beszámolóját, és a képviselők hozzászólásait. Franco Frattini ezekre reagálva azt mondta: talán ezek az események rámutatnak arra, hogy Magyarországnak nem ugyanazok a tapasztalatai a tömeges demonstrációkról, mint más uniós országoknak. 

Most jobban tudják, mint akkor szeptemberben milyen borzasztó hatásai vannak az ilyen jellegű eseményeknek. Ez egy kellemetlen, rossz lecke, de meg kell tanulni - jegyezte meg. Reményét fejezte ki, hogy a kormány meg tudja előzni, meg tudja akadályozni, hogy hasonló események történjenek a március 15-i demonstrációkon, ugyanis ez várható.

A biztos az őszi események kapcsán olyan javaslatokat említett meg, amelyeket részben a kormány által felkért bizottság, részben az alternatív bizottság, illetve az emberi jogi bizottság elnöke is tett. Mint mondta, ezek a javaslatok nem tesznek szükségessé törvénymódosítást, inkább arról van szó, hogy megfelelő utasításokat kell adni. Úgy vélte: könnyen teljesíthető például a rendőrök azonosítójának használatára vonatkozó javaslat. Másodikként említette a gumilövedékek használatának megtiltását, amelyben szerinte nagyon egyértelmű javaslat született: március 15-én a rendőrök talán kötelezhetők arra, hogy kerüljék el gumilövedékek használatát.

Franco Frattini rendkívül fontosnak nevezte a civil kontroll növelését, a civil társadalom bevonását az utcai események értékelésébe. Az unió jogi és igazságügyi biztosa szerint emellett jó lenne, ha felgyorsulnának az egyéni rendőri túlkapások miatt indított eljárások, amelyek arra is lehetőséget adnak, hogy egyfajta esetjog, vagy jogalkalmazás alakuljon ki a rendőri erőszakra vonatkozóan. Egy dolog a megelőzés, egy másik dolog a stratégia és megint másik dolog az egyének ellen elkövetett konkrét erőszak - ezt ki kell vizsgálni, illetve morális és jogi felelősséget kell megállapítani az egyéni esetekben - emelte ki.

Franco Frattini szerint hangsúlyt kellene fektetni a rendőrség képzésére is, mert úgy tűnik, nem volt elég tapasztalatuk a tömeges demonstrációkkal kapcsolatban. A legnehezebb feladat a rendőrök számára, hogy az erőszakos csoportokat leválasszák a békés tüntetőkről - tette hozzá a biztos, aki azt ajánlotta, hogy Magyarország használja ki az Európai Rendőrakadémia tapasztalatait ezen a téren.

Gönczöl Katalin összefoglalva az általa vezetett bizottság jelentését kiemelte a gyülekezési törvényre és a rendvédelmi stratégia hiányára vonatkozó javaslatokat. Hangsúlyozta, hogy a bizottság javaslatot tett a gumilövedékek használatának megtiltására, felhívta a figyelmet arra, hogy elengedhetetlen a rendőri azonosítójelek használata. 

Morvai Krisztina, az "alternatív bizottság" megállapításai közül kiemelte, hogy meg kellene hallgatni a szemtanúkat, az erőszakos események áldozatait is. Hangsúlyozta: a szeptemberi és októberi események kapcsán százak sérültek meg fizikailag és lelkileg, ártatlan áldozatokként a rendőri brutalitás kapcsán. Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke felszólalásában elmondta, hogy 2006 őszén trauma érte Magyarországot és felmerül a kérdés, hogy ki a felelős, milyen garanciákat lehet nyújtani arra, hogy az akkori események ne ismétlődjenek meg. Az ellenzéki politikus szerint az ellenzék, a kormányfő és a rendőrséget felügyelő szakminiszter felelőssége is felmerül. Wiener György, az emberi jogi bizottság szocialista tagja hangsúlyozta, hogy a magyar kormány alapvető fontosságúnak tartja az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, ugyanakkor az alkotmányos rend fenntartása is alapvető feladat.