A Váci úton hamarosan egy komplett új városnegyed épül a hajdani Láng Gépgyár területére, ahol több védett ipari architektúra is található - írja az Építészfórum.hu. Miután engedélyezték az építészeti tervezést előkészítő, roncsolásos épületszerkezeti kutatási munkálatok megkezdését, hamarosan eldől, hogy milyen részletek maradnak meg a terület örökségnek mondható állományából.

Az Építészfórum.hu februárban számolt be arról, hogy a rozsdaövezeti akcióterv részeként, kiemelt beruházássá nyilvánított leendő városnegyedről a Pest Megyei Kormányhivatal szerint nem kell környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatni, miután a fejlesztésnek nincs jelentős környezeti hatása. Azonban a tanulmány kifejtette, hogy "a védett műemlék épületek védetté nyilvánított értékeinek érvényesülési lehetőségét meg kell őrizni, hitelességüket, integritásukat fenn kell tartani a megújulás során", ugyanis a területen található az "Eisele Gépgyár eredeti épületeinek együttese" néven védett műemlék, melynek egyébként környezete is műemléki környezetnek számít. Ennek az állománynak a leglátványosabb eleme a Turbina utca vonalában húzódó háromhajós, álbazilikális elrendezésű űzemcsarnok a lizénákkal megmozgatott, nyerstégla felületű homlokzatával.

A jelenleg a Váci út 152-es szám alatt található területen Eisele József 1861-ben alapított gyárát, a cég 1917-ben olvadt be a Láng Gépgyár üzemei közé. Az Alpár Ignácnak tulajdonított, 1890 körül tervezett csarnokát a gyár egyetlen máig fennmaradt épületeként tartjuk számon.

Alpár Ignác egyetlen fennmaradt ipari művének sorsa nagyban fog függeni attól, hogy a szakértők milyen részeket vesznek fel az értékleltárba: a megmaradt elemeken ugyanis számtalan hozzáépítés és átalakítás történt az elmúlt évtizedekben, amelyek külön-külön nem élveznek védelmet, a leltár listaszerűsége miatt pedig egy egész műemléképület egysége szenvedhet csorbát. Például, a megmaradt nyílásszárók nem mindegyike képviselhet kifejezetten értéket, mégis, a helyükre kerülő új ablakok osztásainak nem csupán az anyagai, de precíz osztás-arányai is befolyásolhatják majd a felújított épület karakterét.

A Láng Gépgyár fő profilja kezdetben a gőzgépgyártás volt, majd vasöntöde épült, s a magyar vasművek és bányák részére készültek nagy erőgépek. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte, az 1896-ban megnyitott budapesti földalatti generátorainak meghajtó gőzgépét is a Láng-gyár készítette. A század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat.

A családi vállalatot 1911-ben az időközben főtulajdonossá vált Magyar Általános Hitelbank Láng László Gépgyár Rt. néven részvénytársasággá alakította, s a vállalat egynegyedét birtokolta. 1915-ben egyesült a Hazai Gépgyár Rt.-vel (korábban Eisele-gyár), és az első világháború után több ízben is kereskedelmi kapcsolatba került a Szovjetunióval. Profilja kibővült: cukor-, szesz- és vegyipari berendezéseket, szivattyúkat, ipari centrifugákat gyártottak a hagyományos termékek - gőzgép, gőzturbina, dízel- és gázmotor, bányaüzemi szállítógépek, légsűrítők, dugattyús és vákuumszivattyúk, centrifugák, nyomdagépek - mellett.

A gyárat 1948-ban államosították, majd a cég fő profilja az energetikai gépgyártás lett, s az országos termelés egyharmadát állították elő. A hazai villamos erőművekben többnyire a Láng által gyártott turbinák dolgoztak. A cég jelentős részben exportra dolgozott: gőzturbinák, atomenergetikai gépek, kazánok, öntvények kerültek külföldre. A nyolcvanas években a hazai beruházások erőteljesen visszaestek, s a Láng-gyár teljesítménye - részben a szűkös megrendelések, részben az elavult technológiák miatt - drámaian visszaesett, foglalkoztatottjainak száma csökkent, pénzügyi helyzete megrendült. 1987-ben a vállalat kényszerszanálás útján próbált talpra állni. 1990-ben az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég bevonásával megalakult az ABB-Láng Kft., amelyben a részvények 75 százalékát az ABB szerezte meg.