Intelligens, hálózatba kapcsolt technológiákon alapulnak majd a jövő városai, az 5G terjedése pedig a közeljövőben a terület robbanásszerű fejlődését eredményezi a szakértők szerint. Gary Shapiro, a több ezer techcéget összefogó Consumer Technology Association elnök-vezérigazgatója úgy számol, hogy az okosvárosokat kiépítő projektekre fordított beruházások 2020-ra globálisan elérik majd a 34,5 milliárd dollárt. Ráadásul a következő évtized elejére világszerte már nagyjából 5 milliárdra nőhet a városokban élők száma.

Már itt, Közép-Európában is elérhető, sőt megfizethető a technológia, amely sokkal könnyebbé teheti egy város lakóinak életét – azt könnyű elképzelni, hogy ez miként nézhet ki, azon viszont annál kevesebben gondolkoznak, hogy milyen lesz az átmenet.

AFP / ANdrey Sokolow

Egyedül az épített infrastruktúrával nem elég foglalkozni. Ahhoz, hogy egy város élhető legyen, legalább ugyanennyit számít az, hogy miként veszik az ott élők birtokukba a helyet. Német G. Dániel, az Ususty fenntarthatósági innovációs ügynökség vezetője, aki a HVG Future of Business konferenciáján is előadást tart, úgy véli: miközben sokat hallunk arról, hogy a jövőben az okos városok szenzorokkal telerakott utcáin járnak majd az önvezérelt autók, kevés szó esik arról, hogy erre milyen humán rendszereket szeretnénk kiépíteni. Most úgy néz ki a városfejlesztés szinte mindenütt, hogy meghatározzák az emberek igényeit, pedig az igazán jó az volna, ha felmérnék, mire van szükségük a városlakóknak, és ezt szolgálnák ki a technológiai újítások segítségével – magyarázta.

Erre jó példa lehet szerinte Barcelona, ahol a mérési adatokra és a helyben élők igényeire alapozva okos forgalomirányítást építettek ki. De érdemes megemlíteni Koppenhágát is: ott a közlekedési lámpákat úgy hangolták össze, hogy elsősorban a kerékpárral közlekedők és a gyalogosok igényeit szolgálja ki a hálózat. Emellett a várostervezés is humán szemszögű: úgy alakították ki a város köztereit, hogy sok nyitott felület legyen, amit az ott élők formálhatnak olyanná, amilyennek szeretnék.

A technikai lehetőségek adottak ahhoz, hogy egy ilyen rendszert kiépítsenek gyakorlatilag bármelyik nagyvárosban, a folyamatos fejlődéssel pedig sorra jelennek meg az olyan megoldások, amelyek megkönnyíthetik a városlakók életét – elvileg. Az automatizált, okos, hatékonyan működő fizikai rendszerek könnyen megvalósíthatóak, de ezeket használatba is kell venni. A probléma akkor kezdődik, amikor az újítások elterjedéséhez szükség van a helyi döntéshozókra is.

Egy modern városnak három fontos szerepet kell egyszerre betöltenie – magyarázta Német G. Dániel:

- munkahelyeket kell biztosítani (ezzel van általában a legkevesebb problémája a városvezetésnek, ezt az üzleti világ megoldja)
- lakóhelyként kell funkcionálnia, ahol mindenki nyugodtan pihenhet és kikapcsolódhat
- emellett pedig szórakoztatnia is kell az ott élőket és a turistákat.

Az a város marad versenyképes, ahol mind a három funkció megkapja a maga terét. Az pedig már a városvezetés, az ott lakók és az üzleti világ összefogásán múlik, hogy egy tudatos várostervezéssel a megfelelő kompromisszumokat hozzák meg. Ehhez viszont szükség van arra, hogy egy komplex városstratégiát készítsenek.

Magyarországon elsősorban az infrastruktúrát fejlesztik. Nem véletlenül: a közúthálózat vagy a széles sávú internetes lefedettség korszerűsítése és kiterjesztése az okosváros-projekteknek elengedhetetlen előfeltétele. De erről a szintről tovább is kell lépni. Barcelonában például egy olyan szolgáltatást terveztek meg, amely a turistákat valós idejű információkkal segíti ki: ha a látogató megadja, hogy mit szeretne megnézni, a szolgáltatás nem csak menetrendet ajánl, hanem azzal is számol, hogy hol mekkora a sor. Montrealban pedig egy mobilalkalmazással lehet a tömegközlekedésen ugyanúgy pontokat gyűjteni, mint a számítógépes játékokban, amiért „nyereményként” kedvezményeket kaphatnak az útvonaluk melletti üzletekben. Vagyis ha valaki reggel metróra ül autó helyett, olcsóbban kaphatja például a kávéját.