Nem megfelelő a műszaki állapota a Budapesten található 45-50 ezer társasház több mint felének, és tízezerre tehető azoknak a száma, ahol nemhogy a karbantartási munkálatokra nincs pénz, de még a közüzemi számlákat sem tudják rendszeresen kifizetni – áll egy ingatlankezelő hazai társaság elemzésében.

A City-Premier Kft. 2009-re vonatkozó felmérés szerint a társasházkezelők oldaláról a rossz pénzügyi tervezés, a tartalékképzés elhanyagolása és a szakértelem hiánya az egyik lehetséges ok. A másik a háztartások riasztóan növekvő fizetésképtelensége. Egy sikeresen működő közös képviselőnek ma már a joghoz, a közgazdaságtanhoz, az épületgépészethez, a könyveléshez, a pályázatíráshoz, a biztosítási ügyekhez és legfőképpen a követeléskezeléshez is értenie kell. Ezen ismeretek nélkül képtelenség a társasházakat menedzselni. Húsz évvel ezelőtt még elég volt, ha ügyes a képviselő, napjainkban polihisztornak és naprakésznek is kell lennie.

100 milliárdos tartozás?

Az új társasházi törvény a 10 millió forint feletti pénzügyi forgalommal rendelkező, illetve amikor az albetétek száma eléri az ötvenet, kötelező éves könyvvizsgálatot ír elő, amely sokat segít majd abban, hogy a tulajdonosok tisztább képet kapjanak a társasházaik működéséről. Ez előrelépés, de a helyzetet önmagában nem oldja meg. A közelmúltban a közösköltség-tartozások nagy részét a szakemberek még a hanyagság számlájára írták, mára ez a trend is megfordulni látszik – egyre több család kerül választás elé: eszik vagy rezsit fizet. A szakértőjének becslése szerint a fővárosi háztartások mostanra 100 milliárd forintot is meghaladó hátralékot halmoztak fel.

A helyzetet súlyosbíthatja, hogy hamarosan jelentősen emelkedhetnek a vízdíjak néhány településen. A Magyar Nemzet - a szakminisztériumból kiszivárgott információira hivatkozva - azt írja: a leköszönő kormány olyan örökséget hagyhat maga után, ami brutális víz- és csatornadíj-emelést eredményezhet 727 kistelepülésen. Szabó Imre miniszter utasítására ugyanis a költségvetésben szereplő vízdíj-támogatási keret további jelentős megnyirbálását tervezik.

Kovács Zsolt, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója a lapnak kifejtette: a támogatás megnyirbálásával vagy a vízműveknek kell "lenyelniük" a kisesést, vagy az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk a hiányt, vagy a lakossági vízdíjat kell a tényleges költségszinthez igazítani. Utóbbival egyes településeken akár az 1 800 forintot is elérhetné a vízdíj köbméterenként, a mostani 500-600 forintos mérték helyett - írja a lap.