A levegőkazán nem más, mint levegős hőszivattyú. Hőszivattyús rendszereket mindenki ismer, ilyen például a geotermikus hőszonda is. A különbség az, hogy míg a talajszonda a Föld geotermikus rétegéből szállítja a hőt, addig a levegőkazán – neve is mutatja – a levegő energiáját alakítja át hőenergiává. A készülék képes akár -20 °C-os levegőből is olyan meleget előállítani, amely elegendő egy ház felfűtéséhez.

www.hoszivattyu.org

A készülék egyik oldalán a benne lévő kompresszor vákuumot képez. Ezen az oldalon a vákuum miatt lehűl a levegő. Ahhoz lehetne leginkább hasonlítani, mint amikor a szódásüveg patronját betekerjük, és a vákuum miatt az teljesen lehűl. Míg az egyik oldalon vákuum keletkezik a levegőkazánban, addig a másik oldalán nagy nyomást képez, ami viszont melegíti a levegőt. Ha például a kinti hőmérséklet -20 °C, viszont a készülék belsejében lévő vákuum a hőcserélőt -70 °C-ra hűti, akkor képes 50-60 °C-os vizet előállítani. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a hatékony üzemelés érdekében leginkább padlófűtéshez ajánlott a levegőkazán, ahol elegendő a 40 fokos víz is.

COP fok, vagy „jósági fok”

A hőszivattyúk hatékonyságát egy mérőszámmal határozzák meg, ez a COP fok, vagy ahogy Magyarországon hívják a szakmabeliek, a jósági fok. A COP fok azt mutatja, hogy mennyire energiahatékony egy készülék, amiből arra tudunk következtetni, hogy mennyit tudunk majd spórolni a használatával. Ez az érték egy számmal fejezi ki, hogy egy egységnyi befektetett elektromos áramból hány egységnyi hőenergiát képes előállítani az adott berendezés. Hogy még egyszerűbb legyen: ha 1 forintot költünk a készülék üzemelésére, hány forintnyi energiát állít elő. A forgalomban lévő levegőkazánok COP értéke 3.2 és 4.1 között mozog. Egy 4-es értékkel bíró készüléknél ez azt jelenti, hogy 1 forintnyi áramból 4 forintot érő hőenergiát állít elő. Persze itt is fontos megjegyezni, hogy ezt csupán a megfelelően beállított, jól méretezett készülékek tudják biztosítani.

Leáldozott a gázkazánnak?

Árak és megtérülés

Természetesen minden lakóháznak más a hőszükséglete, ezért a gyártók különböző teljesítményű készülékeket kínálnak. Egy levegőkazán ugyanis névleges teljesítményének felső határánál tudja a legnagyobb hatékonysággal fűteni a lakást, ezért is fontos a szakszerű méretezés, ellenkező esetben előfordulhat (és sajnos elő is fordult), hogy a kazán nem tudja a leírásában szereplő COP értéket még csak megközelíteni sem, sőt kifejezetten gazdaságtalanná válik a használata.

Egy 7 kW-os készülék átlagosan másfél millió forint körül mozog, ám egy 20 kW körüli már 3,5 millióba is kerülhet. Ezek azonban csak a készülék árak. Hogy egy konkrét példával is éljünk, munkadíjjal együtt egy 300 m²-es ház levegőkazános rendszere körülbelül 2-2,5 millió forint, aminek a megtérülése durván 3-3,5 év.

Azonban minden környezetkímélő fűtési rendszerre – így a levegőkazánokra is – igaz, hogy nem a megtérülési idő alapján kell dönteni mellettük, vagy épp ellenük. Persze ez is lényeges szempont, és nyilvánvalóan szerepet fog játszani a döntés meghozatalakor, de ne feledjük, hogy a környezetkímélő eszközök elsődleges célja, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiahordozóktól (kőolaj, földgáz) való függőségtől, valamint hogy élhetőbb, egészségesebb világban nevelhessük fel gyermekeinket.

Demeter Kornél