Marketingcélokra használják a KSH-eredményeket?
A Győri Önkormányzat 2006-os KSH-adatokat felhasználva rangsorolta a Nyugat-dunántúli és a Közép-dunántúli régió megyei jogú városait. A „toplista” kapcsán felmerül a kérdés: miért készít egy önkormányzat ilyen jellegű rangsort és érdemes-e ebből bármiféle következtetést levonni?
A Győri Önkormányzat által készített rangsor kilenc várost vizsgált két dunántúli régióból, összesen húsz szempont alapján; az első helyen a megrendelő Győr végzett. A vizsgált szempontok között szerepelt többek között az ezer lakosra jutó élveszületések száma, az álláskeresők aránya a munkaképes népességből és a tízezer lakosra jutó épített lakások száma. Győr mellett Sopron és Veszprém alkotja az élmezőnyt, a sereghajtók pedig Dunaújváros, Nagykanizsa és a leggyengébb mutatókkal rendelkező Tatabánya.
A Győri Önkormányzat által készített rangsor © PLT |
Zalaegerszeg polgármestere szerint egyszerű marketingfogás a városok ilyen típusú listázása. „Megmondom őszintén, bármikor össze lehet állítani olyan adatsort, amely alapján egészen más eredményre juthat a statisztikus. Elég kihagyni a kedvezőtlen képet mutató területeket, vagy túlhangsúlyozni azokat, amelyek a felmérést készítők számára kedvezőek” - idézi Gyimesi Endre polgármestert a Zalai Hírlap.
- Győr a megrendelő, látható is az eredményen - fogalmazott ennél jóval keményebben Marton István, Nagykanizsa polgármestere, akinek városa a nyolcadik helyen végzett a kilenc indulóból. A városvezető szerint a listából egyértelműen látszik az elfogultság, és éppen ezért nem alkalmas arra, hogy az érintettek messzemenő következtetéseket vonjanak le belőle.
A városok közötti rangsor összeállításának a részleteiért olvassa el a Vas Népe cikkét.
